2026. 02. 19. 20:49

A világszerte ünnepelt Kurtág Györgyről sokat elárul, hogy kilencven fölött írta meg élete első operáját – azóta a százat is betöltötte, és még mindig alkot. De vajon hogyan került egy magyar zeneszerző a kortárs zene csúcsaira? Mit hozott magával az erdélyi gyerekkorból, és mi teszi egyedülállóvá műveit? Mi az, amiben nem ismer kíméletet, és mit lehet kezdeni egy olyan utasítással, hogy „úgy játszd, mintha egy kihalóban levő állatfaj utolsó példánya lennél”? Mindez kiderül születésnapi portrénkból, amelynek fő tanulsága: Hallgassunk Kurtágot, mert nem szállt el felette az idő.

Ami a száz éve született Makk Károly vagy a nem rég eltávozott Tarr Béla a magyar filmben, az a magyar zenében a két György: Ligeti György, aki már nincs sajnos közöttünk, és Kurtág György.

Kurtág február 19-én tölti be a százat. És még él és dolgozik.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A cikk tartalmából

A cikkből választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy

• miként dönti el egy komponista, hogy épp ököllel kell-e ütni a zongorát, vagy inkább simogatni kell a billentyűket,
• tényleg van-e olyan, hogy hazugság és igazmondás a zenében,
• miért jó, hogy a százéves Kurtágról készült dokumentumfilm nem ajnároz és nem szépít semmit,
• mi mindent tanulhatunk az életről a zeneszerző műveit hallgatva,
• mivel nyűgözte le Kurtág Esterházy Pétert, és mi köze ehhez Reagennek és a bolsevikoknak?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Ezermilliárdot menekítettek külföldi számlákra a magyar háztartások „Inkább ne akarjon a szemembe nézni és bocsánatot kérni!” – üzente az Aston Martin sofőrjének a Győrben halálra gázolt nagymama fia Szentkirályi Alexandra a Fidesz kampányvideóját védi, ami szerinte a valóságot mutatja „Ha ezt meglépik, szobrot emelek Magyar Péternek” – szakértőkkel elemeztük a Tisza nyugdíjvállalásait