2025. 04. 07. 07:49

Hétfőn, április 7-én ünnepli hetvenedik születésnapját Skaliczki László kézilabda mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya.

Az újkígyósi születésű Skaliczki azóta is a Békés megyei településen él. A középiskolát orosz tagozaton, a tanárképző főiskolát matematika-fizika szakon végezte. Később testnevelés szakon is oklevelet szerzett, majd elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát.

Gyermekkorában Vasas-drukker volt, és előbb labdarúgókapus, majd mezőnyjátékos szeretett volna lenni. Később sportriporterként képzelte el magát, mert szinte minden sportág érdekelte, másrészt 1964-ben végigszurkolta a televízió és a rádió mellett a tíz magyar aranyéremmel zárult tokiói olimpiát és nagy hatást tettek rá Szepesi György közvetítései.

Édesapja állatorvosnak szánta, a középiskolai osztályfőnöke szerint pedig a bankszakmában lett volna a helye.

Újkígyós egyik legismertebb embere

A kézilabda megtűrt sportágnak számított Újkígyóson a futball mögött, de az összetartó közösség, a baráti társaság nagy vonzerőt jelentett, így 15 évesen már a felnőtt csapatban játszott.

Főiskolásként a Szegedi Volán SC-ben szerepelt, amellyel 1975-ben NB I/B-s bajnoki címet, 1977-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert, a KEK-ben pedig a Barcelona búcsúztatásával a negyeddöntőig jutottak. Az ígéretes kezdés ellenére nem teljesedett ki a játékospályafutása, mert látta, hogy a korosztályában meddig juthatna el a képességeivel.

„Kovács Péter és Őri Péter olyan játékkapcsolatot alkotott a belső pozícióban, hogy éreztem, oda nem nagyon valószínű, hogy be tudok kerülni” – utalt kortársaira, a Budapesti Honvéd két válogatott klasszisára az MTI-nek adott interjújában a mester.

Nagyon hívtak Újkígyósra, ahol volt perspektíva, szintet akartak lépni. Úgy gondoltam, hogy itt vezéregyéniség lehetek, Szegeden viszont nem láttam esélyt erre, ezért született ez a döntés, amit nem bántam meg.

Hazatérését követően 14 éven keresztül tanított az újkígyósi általános iskolában, közben a szülővárosában, majd Békéscsabán és Szarvason is játszott, 23 évesen pedig már az újkígyósi serdülőcsapatot edzette. Edzőként az első felnőtt csapata is az Újkígyós volt, karrierje egyik első komoly mérföldkövének pedig Komlót tartja.

„Szépen ívelt felfelé a pályám. Itt a megyében, komfortos közegben mindent el tudtam érni, de arra nem gondoltam, hogy bajnoki címért harcoló csapatnál, vagy esetleg a válogatottnál lehetek edző. Ehhez kellett a komlói közeg, azokkal a bányász emberekkel, akiket megismertem, akik skandálták a játékosok nevét és az enyémet, amikor bementünk a csarnokba,

vagy akik úgy ünnepeltek, hogy a vállukon vittek, amikor negyedikek lettünk és kiléphettünk a nemzetközi porondra

– mesélte.

Hozzátette: ott tapasztalta igazán, mit jelent sportot csinálni, mit jelent kiszolgálni és szórakoztatni azokat, akik minden nap lementek a bányába dolgozni.

Másrészt az a szeretet és megbecsülés, amit kapott, óriási motivációs erőt jelentett.

Szegedi katarzis

Ezt követően visszatért Szegedre, immár vezetőedzőként. Elmondása szerint jó csapatot örökölt Kővári Árpádtól, és csak kisebb változtatásokra volt szüksége, hogy 1996-ban megszülessen a klub fennállásának első bajnoki címe.

Délmagyarország, 1996. április 21.

„A mozaikokat egy picit máshova helyeztem a kirakósban” – jegyezte meg. Csak az utolsó fordulóban, Dunaújvárosban vált biztossá az elsőségük, és amikor sikerült,

az olyan katarzis volt, amit az 1981-es úttörőolimpián éreztem, és az is megérintett, hogy történelmet csináltunk, mert az elsőt mindig megjegyzik.

Éjszaka több ezren ünnepelték őket a Széchenyi téren, ez olyan fantasztikus érzés és katartikus élmény volt számára, hogy a mai napig nem tud róla meghatottság nélkül mesélni.

A nagy siker hatására ajánlatot kapott a Dunaferr SE női csapatától, de úgy gondolta, nem hagyhatja el a szegedieket, akik egyrészt játékost csináltak belőle, másrészt edzőként ilyen sikereket ért el velük.

A dunaújvárosi női együttes a következő időszakban Zsiga Gyula irányításával hétből hét trófeát megnyert, az ő szegedi csapata viszont átalakult, távozott például Fekete Róbert és Oszlánczi András, a kezdőkapus és az egyik legjobb góllövő. A BL-ben a negyeddöntőig jutottak a következő szezonban, a bajnokságban csupán bronzérmesek lettek, majd Mezei Richárd is elment, és Skaliczki harmadik idénye még kevésbé sikerült jól.

Csúcsra vitte a Dunafert is

A távozását követően Tiszavasváriban kötött ki, ahol megnyerték az NB I/B keleti csoportját, majd az osztályozón feljutottak az élvonalba. Közben újra megkeresték a Dunaferrtől, ezúttal már igent mondott, és a férficsapat szakvezetője lett.

„Kolics János személyében nagyon jó edzőjük volt, jól is szerepeltek, de Szabó József klubelnök azt mondta, neki olyasvalaki kellett, aki egyszer már megmutatta, hogyan lehet a Veszprémet legyőzni és megelőzni. Ez a bizalom nagyon sokat jelentett, mert nekem mindig fontos volt, hogy valaki egy edzőt akar, vagy engem akar.”

Az újvárosiakkal 2000-ben lett aranyérmes, 1985 óta ő az egyetlen edző, aki két különböző klubbal is megelőzte a Veszprémet és az élen végzett.

Nemzeti Sport, 2000. április 14.

Mindemellett a KEK-ben egészen a döntőig meneteltek – ennek köszönhetően meghívást kaptak a négycsapatos Szuperkupára, amelyről bronzéremmel távoztak –, a rangadókon hatezren szurkoltak nekik a jégcsarnokban, a következő idényben pedig Magyar Kupát nyertek.

Dunaújváros elhagyása után, 2001 nyarán Szaúd-Arábiába szerződött, de Hajdu János távozása miatt gazdátlanná vált a válogatott szövetségi kapitányi posztja, ő pedig úgy gondolta, megméreti magát, hogy megtudja, mit gondolnak róla a szakmában, ezért Kovács Péter és Buday Ferenc mellett ő is pályázott.

Szaúdi válogatott helyett magyar kapitány

Augusztus 20-án éppen az Újkígyós csapatát segítette Lajosmizsén egy felkészülési tornán, amikor mérkőzés közben telefonon értesítették, hogy ő lett a szövetségi kapitány, vagyis vissza kellett mondania a szaúdi munkát.

Nagy büszkeség töltött el, nagy elismerésnek tartottam. Egyrészt sok játékossal dolgoztam a Dunaferrnél, a többiek pedig ellenfeleink voltak, tehát mindenki nyitott könyv volt, a taktikai lehetőségeket és a technikai képzettségüket is ismertem.

Eleinte azzal a korosztállyal dolgozott, amelynek legjobbjai nem jutottak ki a sydneyi olimpiára, a 2000-es és a 2002-es Európa-bajnokságra, valamint a 2001-es világbajnokságra, klubszinten azonban sikeresek voltak, hiszen a Dunaferr KEK-döntőjén kívül a Veszprém például BL-finálét játszott 2002-ben. Őket egészítette ki rendkívül magas szinten a kubai Pérez Carlos és Diaz Ivo.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Az egyetlen problémája a kulcsjátékosok pihentetésének és terhelhetőségének kérdése volt, de ha manapság visszatekint, úgy látja, a 2004-es, Norvégia elleni világbajnoki selejtezőt leszámítva csapatának többé-kevés egyenes útja volt az athéni olimpiáig.

Huszonegy év távlatából kettős érzésekkel gondol vissza az olimpiai játékokra. Voltak kötelezőnek számító győzelmeik Egyiptommal és Görögországgal szemben, a németek és a brazilok ellen egy-egy góllal nyertek, a franciáktól kikaptak, így jutottak el a Dél-Korea elleni negyeddöntőig.

Nemzeti Sport, 2004. augusztus 25.

„Vass Sándor és Farkas József kollégámmal, illetve Lénárt Ágota pszichológussal is átbeszéltük, mi az a tempó, amit vinnünk kell az ő nyitott védekezésükkel szemben, és melyik az a terület, ahol eredményesek lehetünk. Fantasztikus győzelmet arattunk.”

A következő két napban viszont csökkent a játékosok összpontosítása, fókuszáltsága, ráadásul a nagy melegben a kelleténél több időt töltöttek a tűző napon.

A horvátok elleni elődöntőt ugyanazok az izlandi játékvezetők fújták, akik a drámai körülmények között elveszített 2003-as francia-magyar női világbajnoki finálét, és a kapitány szerint Arnaldsson és Vidarsson minden volt, csak nem úriember.

Ivano Baliccsal nehezen bírtak a magyarok, ahogyan a bronzmérkőzésen az orosz kapussal, Andrej Lavrovval is. Mindkét meccset két találattal veszítették el.

Nemzeti Sport, 2004. augusztus 29.

„Az olimpia után rendkívül sok elismerést kaptam, ami nagyon jó érzés volt. Jó volt megélni azt is, hogy sokan megismertek, akkor kaptam a mesteredzői címet is, tehát az egy jó időszak volt. Szerettem volna újra megcsinálni és a következő olimpián egy új csapattal elindulni, mert nagyon sokan abbahagyták, lemondták a válogatottságot. A klubjukban még tudtak játszani, de még egy négyéves ciklust nem biztos, hogy végig akartak csinálni.”

Egyszer adott, máskor visszavett a sors

A pekingi részvételtől csak másodpercek választották el a csapatot: a 2007-es világbajnokságon Dánia, Norvégia, Angola és Csehország legyőzése, valamint a Horvátországgal és Spanyolországgal szembeni vereséget követően az oroszok elleni középdöntő-mérkőzésen állt, vagy bukott minden. Végül bukott, mert másodpercekkel a vége előtt Eduard Koksarov szerezte meg a győztes gólt.

Amit korábban adott a sors, azt ekkor visszavette

– idézte fel Skaliczki, aki 2008-as távozásáig 163 mérkőzésen irányította és hét világversenyre juttatta ki a válogatottat. Legjobb eredménye az olimpiai negyedik hely mellett a 2003-as világbajnokság hatodik helyezése.

Kapitányi időszakát követően ismét volt lehetősége külföldön dolgozni, ám ekkor az élvonalban sereghajtó Kecskemét hívta. Előbb bennmaradtak, majd a nyolcadik helyen végeztek. Ez utóbbi idényben 40-32-re legyőzték házigazdaként a Szegedet, ahonnan emiatt menesztették Vladan Maticsot, és a következő szezontól Skaliczkit kérték fel vezetőedzőnek.

Bár nem tervezte, hogy visszatér, de úgy érezte, tartozik ennyivel a klubnak, ráadásul nagyon jól esett neki, hogy megválasztották az addigi ötven év legjobb szegedi edzőjének.

„Ugyanakkor küszködtem, mert nem tudtam, olyan lesz-e a játékosaim szintje, hogy komoly nyomot tudunk hagyni a BL-ben. Utána jött a tulajdonosváltás és tartozások nehezítették a dolgunkat. Egy-két szép dologra, szép győzelemre emlékszem, a Carlos Ortega által irányított Veszprém elleni 31-24 például egy gyönyörű jó meccs volt.”

A mostani idényben nincs csapata, de nem azért, mert önkéntes remeteséget vállalt volna. A Szeged mérkőzéseire a mai napig rendszeresen jár, a többit televízión keresztül követi és elemzi.

Ha megtalálná egy újabb motiváló, inspiráló feladat, szívesen belevágna, de már nem feltétlenül vezetőedzőként, inkább afféle mentorként, szaktanácsadóként, szakmai vezetőként.

Skaliczki László

Születési hely, idő: Újkígyós, 1955. április 7.
Sportága: kézilabda
Posztja játékosként: irányító, balátlövő
Klubjai játékosként: Újkígyósi TSZSK (1970-74, 1978-79, 1981-89), Szegedi Volán SC (1975-77), Békéscsabai Előre Spartacus (1980), Szarvas (1989-91)
Legjobb eredményei játékosként: NB I/B bajnoka (1975), Magyar Népköztársasági Kupa győztese (1977), NB II bajnoka (1984)
Csapatai edzőként: Újkígyósi TSZSK (1987-89), Békéscsabai Előre KSE (1989-92), Komlói BSK (1992-95), férfi ifjúsági válogatott (1992-94), Pick Szeged (1995-98, 2010-13), férfi felnőtt válogatott edzője (1998), Tiszavasvári SE (1998-99), Dunaferr SE (1999-2001), férfi felnőtt válogatott szövetségi kapitány (2001-08), Debrecen (női, 2007-08), Kecskemét (2008-10), Mezőkövesd (2014-16), Békéscsabai NKSE (női, 2016-17), Váci KSE (2018-19), Csurgói NKC (női, 2020-22), Csurgói KK (2022-23), Hajdúnánás (női, 2023-2024)
Legjobb eredményei edzőként: olimpiai negyedik (2004), világbajnoki hatodik (2003), kétszeres magyar bajnok (1996, 2000), Magyar Kupa-győztes (2001), háromszoros Magyar Kupa-ezüstérmes (1996, 2012, 2013), KEK-ezüstérmes (2000)
Egyéni elismerései, díjai: EHF mesteredző (2001), a Magyar Kézilabda Szövetség edzőbizottságának tagja, Vasvári Pál-emlékplakett (1999), Újkígyós díszpolgára (2002), mesteredző cím (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005), Békéscsaba Sportjáért (2006), Békés Vármegyéért (2024)

Legszívesebben bebólintaná nyolcról, de az már nem megy – Orbán Viktor tisztázatlan szerepe a magyar futballban A Liverpool edzője szerint nem volt katasztrófa a játékuk Egykori BL-döntős csatár unokaöccse szerzett gólt Kisvárdán Olyat tapasztalt az Újpest edzője, amit pályafutása során eddig még soha Sporttörténelem a szemünk láttára: Alex Ovecskin több gólt lőtt, mint Wayne Gretzky