2026. 04. 16. 07:40
Kutatók szerint 100-200 évente fordulhat elő olyan erős geomágneses vihar, mint amit az 1859-es Carrington-esemény során lehetett tapasztalni. Megnézték, milyen hatással lenne ez a mai társadalomra.
Az 1859-es Carrington-esemény az írott történelem eddigi legerősebb geomágneses vihara volt, amely világszerte gyönyörű sarki fényt idézett elő. Eközben viszont komoly fennakadásokat okozott a távíróhálozatban, több vezeték szikrázni kezdett, némelyik ki is gyulladt, ami pánikreakciót válthatott ki sok emberben. Egy hasonló eset napjaink technológiai társadalmában pedig még súlyosabb következményekkel járhatna egy friss kutatás szerint – írja a Space.com.
2026 januárjában az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsa (STFC) kiadta a szélsőséges űridőjárásról szóló összefoglalóját, amelyben azt vizsgálták: hogyan nézne ki a „legrosszabb forgatókönyv”, és hogyan befolyásolhatják a szélsőséges űridőjárási események az emberi viselkedést.
Rosszabb lenne, mint a Covid hatása
A jelentés kiemeli, hogy a hiányos ismeretek különösen sebezhetővé teszik a társadalmat a félretájékoztatással szemben. Egy 2014-es brit felmérés szerint a felnőttek 46 százaléka még soha nem hallott az űridőjárásról, míg további 29 százalékuk hallott már a kifejezésről, de szinte semmit sem tud róla. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a tudományos kommunikációt elnyomná a félretájékoztatás, és pusztító összeesküvés-elméletek születnének.
A kutatás szerint a szélsőséges űridőjárási események miatt minden bizonnyal hasonló események játszódnának le, mint a Covid megjelenésekor: az emberek pánikvásárlásba kezdenének, és megpróbálnának felhalmozni otthonaikban mindent, amire hosszú távon szükségük lehet: élelmiszert, vécépapírt, üzemanyagot és vizet. Ez, még az ellátási láncok károsodása nélkül is komoly áruhiányhoz és hosszú várakozási időhöz vezetne.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
És akkor még nem beszéltünk a kormányzati szükségintézkedések hatásairól.
Széles körű áramkimaradások esetén a szolgáltatás helyreállításában tapasztalt egyenlőtlenségek a kutatás szerint minden bizonnyal felháborodást váltanának ki, amelyek zavargásokban, tüntetésekben csúcsosodnának ki. Emellett kiemelték: egyes csoportok ennél is szélsőségesebb reakciókat mutathatnak, elég a Hale-Bopp üstökös 1997-es megjelenésére gondolni, melynek hatására a Mennyország Kapuja szektájának tagjai rituális öngyilkosságokat követtek el.
A legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó összefoglaló egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szélsőséges űridőjárás hatásai nem választhatók szét tisztán technológiai vagy tisztán emberi hatásokra – a kettő szorosan összefügg. Az infrastrukturális zavarok befolyásolhatják az emberek viselkedését, a válaszreakciók pedig tovább erősíthetik az esemény összhatását. A kutatók szerint az ilyen gondolatkísérletek már csak azért is fontosak, mert a Carrington-eseményhez hasonló napkitörések nagyjából 100-200 évente fordulhatnak elő, amihez pedig egyre közelebb járunk időben.
Ruszin-Szendi Romulusz: Ne próbálkozzanak iratmegsemmisítéssel a Honvédelmi Minisztériumban Orbán szerint nem döntött rosszul, aki a Tiszára szavazott „Ádám elvesztése közügy lett, országos gyász” – így búcsúztatták Nádasdy Ádámot Ferencz Orsolya: Nagy Márton emberi minőségéről és szakmai munkásságáról sem tudnék sok jót mondani
