Kapcsolódó cikkek
- A tajkártyával való fizetés lehetőségét szorgalmazzák a magánegészségügyi szolgáltatók
- Egyre többen választják a magánegészségügyet Magyarországon
- Az EU-ban az egyik legtöbbet a magyarok fizetik saját zsebből egészségügyi ellátásért, gyógyszerért
A PwC Magyarország szakértő munkatársai felkeresték a magánegészségügy meghatározó szereplőinek vezetőit, hogy személyes interjúkon keresztül vizsgálják a szektort ért hatásokat és kihívásokat. Az ez alapján készült elemzésből kiderül: a pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magánegészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont előbb-utóbb megtörheti a meredek növekedési trendet.
Az elemzés főbb megállapításai:
- A korábbi évek növekedési üteme még tovább gyorsult: 2020-ról 2021-re a magánegészségügyi szolgáltatók átlagosan körülbelül 45 százalékkal növelték nettó árbevételüket.
- A távkonzultációs formában nyújtott ellátások aránya még a növekedést követően is mindössze 10% közeli arányt képviselt a teljes ellátási volumenben. A korlátozások megszűnésével ez az arány visszaesett a korábbi működésben megszokott 0-2% közötti mértékre.
- A magánszolgáltatók az állami béremelés hatására a tervezett bérfejlesztésen felül 15-30 százalékkal növelték az orvosi honoráriumokat – így összességében átlagosan a magánegészségügyi szektor körülbelül 20 százalékkal több bért fizet, mint az állami.
- Mivel a jellemző foglalkoztatási forma továbbra is a vállalkozói jogviszony, a kata-szabályok változása az egyébként is napirenden lévő béremelés mellett várhatóan magasabb emeléseket indukál mind az orvosoknál, mind a szakdolgozóknál.
- A vizsgált szereplők az elmúlt három évben szolgáltatásaik árazásában átlagosan nagyjából 20 százalékos áremelést eszközöltek, amit az infláció, a bérköltségek és a rezsiárak árfelhajtó hatása tovább fog növelni.
- Az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről a harmincezer forintos szint irányába tett nagy lépést.
- A gazdasági helyzet és az állami intézkedésektől való függelem adta bizonytalan környezetben sok szolgáltató legfőbb stratégiája az „előremenekülés”, vagyis a további növekedés, terjeszkedés – mivel a piac még nem telített.
