2026. 06. 04. 04:10

Minden évben több millió embernél diagnosztizálnak világszerte terápiarezisztens depressziót. A kutatók emiatt évek óta tesztelnek egy olyan kísérleti megoldást, amelynek részeként „pacemakert” helyeznek a páciensek agyába, így szabályozva az agy különböző területeinek működését. Miután a készüléket beültetik az agyba, az nagyfrekvenciás elektromos impulzusokat küld, általában anélkül, hogy a beteg érezné a stimulációt –  írja a Science Alert.

2021-ben, az egyik első ilyen agyi pacemakerrel kezelt beteg azt mondta, hogy a műtéti beavatkozás után depressziós tünetei hirtelen eltűntek. „Nem voltam biztos benne, hogy tartós lesz, de mégis annak bizonyult” – jelentette akkoriban. Ez, és sok egyéb pozitív tapasztalat nemrégiben arra késztette a Mount Sinai Egyetem Icahn Orvostudományi Karának idegtudósait, hogy három majom agyán keresztül bemutassák, milyen tartós hatásokat válthat ki ez a megoldás.

A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás szerint a pacemaker átalakítja a depresszióban részt vevő kulcsfontosságú agyterületeket.

Mire jutottak a kutatók?

Peter Rudebeck idegtudós szerint az eredményekben az a legizgalmasabb, hogy megváltoztatják a mélyagyi stimulációról alkotott képüket.

Most először látjuk azt, hogy a mély agyi stimuláció nem csupán rövid távon változtatja meg az agy elektromos aktivitását, hanem valójában átalakíthatja a fehérállomány szerkezetét, lényegében átprogramozva a depresszióval összefüggő agyi áramköröket

– jelentette ki a szakértő.

Ez azért jelentős megfigyelés, mert a depresszióban szenvedő betegeknél jellemzően az agy fehérállományának pusztulása figyelhető meg. Ugyan az egyelőre nem világos, hogy a depresszió és a fehérállomány közötti összefüggésnek van-e köze a viselkedési tünetekhez, a kapcsolat rendre megjelenik minden tanulmányban.

A majmok esetében a Mount Sinai Egyetem kutatói azt találták, hogy a mély agyi stimuláció fokozza az agysejtek mielinizációját azokban az agyterületeken, amelyek a hangulatszabályozásban vesznek részt. Az adatok azt mutatják, hogy a fehérállomány átalakulása, valamint a több agyi hálózatban bekövetkező szelektív változások hozzájárulhatnak a mélyagyi stimuláció terápiás hatékonyságához.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Az, hogy a mély agyi stimuláció képes-e hasonló fehérállomány-változásokat kiváltani az emberi agyban, az még várat magára. De ezek a jelek egy, az emberre sok szempontból hasonlító főemlősnél sokatmondóak.

Ez a megoldás már csak azért is kecsegtetően hangzik, mert a közelmúltig az elektrokonvulzív terápia volt az egyetlen elérhető alternatíva a súlyos depressziós betegek részére, amely az agy elektromos stimulálását jelenti, kontrollált rohamokat kiváltva. Ennek azonban megvoltak a maga kockázatai és negatív mellékhatásai: mint például a hányinger, a fejfájás, a fáradtság, a zavartság és az átmeneti memóriavesztés. Ez tehát, ha az emberi tesztek is meggyőző eredeményeket mutatnak, a kutatók szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy új terápiákat fejlesszenek ki.

A 24.hu külön cikksorozatot szentelt a mentális nehézségek témakörének. Ezeket a cikkeket itt lehet elolvasni:

• 100–150 ezer magyart érint, mégis alig tudunk róla valamit: ilyen az élet a spektrumon
• Több százezer magyar szenved az OCD-től, pedig nagyrészt gyógyítható
• „Így is lehet élni? Végre csönd van a fejemben” – az ADHD felismerésétől a kezelésig
• „A pánikroham belülről olyan, mint maga az apokalipszis” – így válhat betegséggé egy roham
• „Örülnöm kéne, mégis szenvedek” – minden kilencedik magyar így érezhet a depresszió miatt
• Magyarországon közel 100 ezer embert érint a szkizofrénia, amely évtizedekkel is megrövidítheti az életet
• „Úgy éljük az életünket, hogy a halál lehetőségét távol tartjuk magunktól” – ezt kell tudni az onkopszichológiáról
• Szakértővel mutatjuk be, hogyan lesz PTSD egy megterhelő eseményből

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ápolók bántalmazhattak egy mozgássérült beteget a Jahn Ferenc Kórházban Kátai-Németh Vilmos közzétette a listát arról, milyen fejlesztések valósulnak meg a hazahozott uniós pénzből Visszalép az MNB-alapítvány kuratóriumából a korrupciós ügyben meggyanúsított fideszes politikus Azahriah elképesztő összeget vett ki saját cégéből osztalékként