2026. 03. 30. 21:27
A magyar tájak kiszáradnak, termőföldjeink tönkremennek, ezzel együtt pedig az élhető jövő reménye szép lassan kifolyik a kezeink közül. A krízis mára olyan mértéket öltött, amely kizárólag számos különböző ágazat mihamarabbi összefogásával oldható meg – ehhez azonban a politika segítségére és átfogó társadalmi támogatottságra is szükség lenne. Szakemberek egy csoportja összegyűjtötte, milyen lépéseket kellene tennünk a magyar mezőgazdaság és a vízkészletek túléléséért.
Bár sokáig élt a köztudatban az mítosz, mely szerint Magyarország víznagyhatalom, mára világosan látszik, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A Homokhátság lassan félsivataggá változik, a Tisza vízszintje történelmi mélypontokat ér el, a szakértők pedig hiába kongatják hosszú évek óta a vészharangot, a vízhiány enyhítését célzó érdemi intézkedések nem történnek. A megoldás persze nem egyszerű: különböző ágazatok szoros együttműködésére lenne szükség, hiszen a vízpótlás önmagában kevés a helyzet javításához. A más-más területeket képviselő Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Talajtani Társaság, a Vízválasztó Mozgalom és a WWF Magyarország ezért közös eseményt szervezett, amelyen összeszedték, milyen szemléletmóddal és gyakorlati módszerekkel lehetne mérsékelni az aszályt hazánkban.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Évtizedek munkájával szárítottuk ki Magyarországot
Dr. Váradi József vízépítő mérnök szerint a megoldások kereséséhez fontos, hogy tisztán lássuk, pontosan mi is a gond. Az egyszerű válasz természetesen a vízhiány, jobban kifejtve: nem jó helyen van a víz az országban. Hazánk vízkészletének 75 százaléka ugyanis a Duna vízrendszerében található, miközben a vízigény 75 százalékát a Tisza környéke teszi ki, ahol viszont egyre kevésbé van meg a szükséges mennyiség. Ennek egyik oka a talajvízszint drasztikus csökkenése. Ma átlagosan 1,4–1,7 méterrel van mélyebben a talajvízszint az ideálisnál, és évente 2–3 centiméterrel süllyed. A Homokhátságon és a nyírségi dombvidéken ennél is rosszabb a helyzet.
