2026. 02. 11. 12:25
A felfedezés átírhatja a fotoszintézisről alkotott eddigi elképzeléseket.
Napfény nélküli fotoszintetizáló élőlényeket találtak teljes sötétségben egy új-mexikói barlang mélyén – írja a BBC. Az organizmusok olyan fényt használnak, amelyet az emberi szem nem lát és amilyet a törpecsillagok bocsátanak ki.
Nincs szükségük látható fényre az élethez
A Carlsbad Caverns Nemzeti Park alatt több mint száz barlang húzódik, sokuk érintetlen. Nincs bennük mesterséges világítás, beszűrődő napfény, tökéletes a sötétség. Ezeken a helyeken dolgozik évtizedek óta Lars Behrendt mikrobiológus és Hazel Barton barlangbiológus, akik a mélyben élő mikroszkopikus életformákat kutatják.
Behrendt a nemzeti park egy vaksötét barlangjának mélyén érdekes felfedezést tett: a barlang egyik fala élénkzölden világított. A minták elemzéséből kiderült, hogy cianobaktériumok borítják, azok az élőlények, amelyek a Föld történetében is kulcsszerepet játszottak: ezek kezdték el feltölteni oxigénnel a bolygó légkörét. Az érdekesség az, hogy a cianobaktériumok fotoszintetizálnak, amihez fény kell, ahhoz pedig a barlangban nem fértek hozzá.
A klasszikus fotoszintézis a látható fényt használja, a carlsbadi barlangban élő cianobaktériumok viszont más megoldáshoz folyamodtak: klorofill d– és f-pigmenteket használnak, amelyek képesek elnyelni a közeli infravörös fényt. Az infravörös fény az emberi szem számára láthatatlan, fizikailag mégis jelen van.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A rejtély megoldását maga a barlang jelenti: mészkőfala elnyeli a látható fényt, de az infravöröset visszaveri, egyfajta tükörrendszerként működve. A mérések szerint a legmélyebb pontokon közel hétszázszorosa volt az infravörös fény koncentrációja a bejáratnál mért értéknek, amely elég az élet működéséhez.
A felfedezés az űrkutatást is segítheti
A kutatók több eldugott barlangban egymástól függetlenül találtak mikrobákat, olyan helyeken, ahol ember ezelőtt még nem járt. Behrendt szerint akár 49 millió éve élhetnek elszigetelten, változatlan környezetben.
A világegyetem csillagainak többsége M- és K-típusú törpecsillag. Ezek nem sárgák, mint a Nap, hanem hűvösebb, kisebb objektumok, amelyek főként infravörös fényt bocsátanak ki. Eddig sok kutató úgy gondolta, hogy ezek körül a fotoszintézis korlátozott vagy lehetetlen, hiszen, ha nincs elég látható fény, nincs élet. Erre cáfolnak rá a carlsbadi cianobaktériumok.
Ez a felfedezés az űrkutatásban is új utakat nyithat meg: rengeteg olyan exobolygó válhat potenciálisan lakhatóvá, amelyeket ezelőtt fontolóra se vettek.
Magyar Péter bejutott a bicskei gyermekotthon területére Göd polgármestere: a város mérőeszközei nem mutattak ki mérgező anyagokat Stohl Andrást sokkolta, hogy Kiara Lord előbb fekszik le valakivel, mint hogy megcsókolja Nagy magyar rockkvíz: mennyire ismered a régi klasszikusokat?
