2026. 04. 15. 15:43

A statisztika szerint évek óta ütemesen emelkednek az átlagkeresetek. Csakhogy ezzel párhuzamosan az ELTE kutatói drámai lecsúszásokat mértek a magyar társadalomban. Mi erre a magyarázat? A kutatás egyik vezetőjét, Kovách Imre szociológust kérdeztük. A professzor szerint az átlagkereset növekedése önmagában nem elég, számos más tényezőtől is függ az egyén és a társadalom jólléte, így például a szabadság mértékétől. Szerinte ennek is köze lehet ahhoz, hogy az emberek nem szavaztak tovább bizalmat az Orbán-kormánynak.

A KSH-tól kikért friss adatok szerint 2019 és 2025 között jelentősen emelkedtek az átlagkeresetek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében: évről évre 32 és 75 ezer forint közötti mértékben (az utóbbi a vágtató infláció kapcsán volt jellemző), de a mediánkeresetek növekedése is 25–69 ezer forint közötti volt ugyanebben az időszakban.

Ez azt jelenti, hogy

az átlagkereset és a mediánkereset is nagyjából megduplázódott.

Ugyanakkor jelentősen árnyalja a képet, hogy évről évre az emberek mintegy kétharmadának az átlagkeresete nem érte el az átlagot. Vagyis a legalább átlagos keresetnövekedés csupán a társadalom egyharmadának a kiváltsága volt. (Az átlagkeresettel szemben a mediánkereset egy középérték, amelynél az emberek egyik fele többet, a másik fele kevesebbet keres.)

A 24.hu a statisztikai hivataltól kikérte azt is, hogyan oszlott meg a dolgozók létszáma a fizetés nagysága szerint sávosan. A 2025-ös adatok alapján – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében – azok közül, akik az átlag (havi bruttó 705 ezer forint) alatt kerestek

• 250 ezren érték el legfeljebb a minimálbért (teljes munkaidőben ez bruttó 290 800 forint volt tavaly),
• további több mint 600 ezer dolgozó keresete a minimálbér felett volt, de nem érte el a bruttó 400 ezer forintot,
• további 800 ezer olyan dolgozó akadt, akiknek a keresete kevesebb volt, mint bruttó 600 ezer forint (de több 400 ezernél),
• valamint több mint 300 ezer ember keresett 600 ezer forint és az átlagkereset között.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A másik véglet, akik minimum milliós havi kereseteket vihettek haza (több mint 480 ezren), ezen belül is 84 ezren kerestek havi bruttó 2 millió forint felett, 14 ezren örülhettek havi bruttó legalább 3 millió forintnak, és csaknem 12 ezren minimum bruttó 4 milliónak.

De mi van az átlagok mögött? A KSH kísérleti kereseti statisztikája bepillantást nyújt ebbe:

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Ókovács Szilveszter a 24.hu-nak: Sem a pályázati kiírásban, sem a szerződésemben nem az áll, hogy „kormányváltásig” Itt a vége: ma el kell búcsúznunk a Messenger egyik népszerű verziójától „Sosem volt még ilyen” – a  Kossuth Rádió ma reggel elverte hallgatottságban Sebestyén Balázsék műsorát Megjelent a meghívó Orbán várhatóan utolsó EU-csúcsára, ahol a kormány orosz kapcsolata is szóba kerülhet