2026. 03. 05. 07:10
A klímaváltozás ma már nemcsak környezeti kihívás, hanem sürgető biztonsági kérdés is. A szélsőséges időjárási események, a tengerszint emelkedése és az ökoszisztéma-zavarok új típusú sebezhetőségeket teremtenek, amelyek geopolitikai feszültségekké és biztonsági dilemmákká eszkalálódhatnak. Ebben az összefüggésben a klímaváltozás már nem háttértényező, hanem a kockázatok központi mozgatórugója, amelyekre az államoknak és a nemzetközi szervezeteknek fel kell készülniük – írja Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó a Másfélfokon megjelent cikkében.
Az Energiaügyi Minisztérium korábbi tisztviselője szerint az éghajlattal kapcsolatos veszélyek között az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek a földcsuszamlások és a földcsuszamlások által okozott szökőárak.
A földcsuszamlásokat gyakran helyi természeti katasztrófáknak tekintik, de biztonságpolitikai hatásuk jelentős, ugyanis közvetlenül károsítják a kritikus infrastruktúrát (pl. kikötőket, energetikai és közlekedési hálózatokat). Ez pedig jelentős zavarokat okoz a kereskedelemben, az energiaellátási láncokban és a tengeri útvonalak biztonságos működésében is. Különösen sérülékenyek a sarkvidéki és magashegységi régiók, ahol a permafroszt olvadása és a gleccserek visszahúzódása instabillá teszi a lejtőket.
Ijesztő precedensek
Erre figyelmeztetett a 2017-es grönlandi katasztrófa is. 2017. június 17-én a Karrat-fjordba omló hatalmas kőzettömeg szökőárat idézett elő, amely perceken belül elérte a nagyjából 100 fős lakosságú Nuugaatsiaq települést. A hullám tizenegy házat pusztított el, négy ember életét vesztette, a falut pedig végleg ki kellett üríteni. Ez a földcsuszamlás volt az egyik legnagyobb, amit valaha dokumentáltak Grönlandon. A becslések szerint összesen 40-50 millió köbméternyi kőzet vált le a hegyoldalról, a lejtő instabilitásához pedig nagyban hozzájárult a permafroszt olvadása.
Hasonló mechanizmus állt a 2023-as Dickson-fjord-i esemény mögött is, melynek során mintegy 25 millió köbméternyi kőzet és jég zúdult a vízbe, közel 200 méteres hullámot kialakítva. A jelenség különlegessége az volt, hogy az így létrejött állóhullám kilenc napon át kimutatható szeizmikus jelet generált a Földöm. Bár lakott területet nem ért közvetlen csapás, így halálos áldozat sem volt, az infrastruktúrában és kulturális örökségi helyszínekben jelentős kár keletkezett.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
2025 májusában aztán az Alpokban található svájci Blatten került a figyelem középpontjába, amikor a visszahúzódó Birch-gleccserhez kapcsolódó kő- és jéglavina szinte teljesen eltemette a települést. A hatóságok korábbi geológiai megfigyelések alapján időben evakuálták a lakosságot, így a tragédia emberáldozatok nélkül zajlott le, ám a károk meghaladták a 320 millió svájci frankot.
5 fotó
Ezek az esetek jól mutatják, hogy az előrejelző rendszerek és megelőző intézkedések képesek csökkenteni a veszteségeket, de a kockázatot nem szüntetik meg.
A gleccserek visszahúzódásának és az örökké fagyott talaj olvadásának üteme a magashegységi és sarkvidéki régiókban példátlan a modern történelemben. Megfigyelési adatok azt mutatják, hogy 1976 óta a világ gleccserei összesen több mint 9000 gigatonna tömeget veszítettek, és ennek a veszteségnek több mint 40%-a az elmúlt évtizedre tehető. Még ha a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célkitűzése teljesül is, a bolygó gleccsereinek körülbelül fele várhatóan eltűnik 2100-ra.
Az előrejelzések szerint a század közepe fordulópontot jelent számos alpesi és sarkvidéki régióban. A 2050-es évekre a mai kis gleccserek akár egyharmada is teljesen eltűnhet, hatalmas, meredek, újonnan gleccsermentesített területeket szabadítva fel. Ezen új, jégmentes felületek mindegyike potenciális törési zónát jelent, különösen ott, ahol az olvadékvíz, a csapadék vagy a szeizmikus rengés kölcsönhatásba lép a meggyengült lejtőkkel. Következésképpen a kőzet-jég lavinák – és a hozzájuk kapcsolódó elmozdulási hullámok – gyakorisága és nagysága várhatóan jelentősen megnő az elkövetkező évtizedekben.
Kilőttek az árak a kutakon: ennyiért lehet tankolni a szomszédos országokban Zelenszkij a Barátság kőolajvezetékről: Én nem javítanám meg Kezd elszállni a gázolaj ára, holnaptól 15 forintos emelés jön Bevitt egy nagyobb diák egy alsós kisfiút az általános iskola vécéjébe, levetkőztette és szexuális erőszakot követett el rajta
