2026. 04. 21. 09:33

Fontos döntés született az Európai Bíróságon: a magyar kormány által az ingyenes széndioxidkvótákra kivetett, tonnánként 36 eurós adó lényegében kiüresíti az uniós kompenzáció célját, ezért ellentétes az európai joggal. A határozat épp azokat a nagy energiaigényű iparági szereplőket védi – egyebek közt a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.-t –, amelyeknek versenyképességét az EU az ingyenes kvótákkal kívánta megőrizni, megelőzve, hogy a kibocsátással járó termelés az Unión kívülre vándoroljon – írja a Portfolio.

Az Európai Bíróság ítélete jó hír azoknak a cégeknek, amelyeket szükségszerűen nagy energiafogyasztásuk miatt kedvezményben részesített az Unió, és ismét megakadályozta, hogy a „bot a küllők között” megállítsa a szekeret – olvasható a portálon.

Az EU azért osztott ki térítésmentesen úgynevezett „széndioxid-kibocsátási egységeket”, vagyis felmentést a kvóta kifizetése alól, hogy erősítse azon európai cégek versenyképességét, amelyek tevékenységükből eredően szükségszerűen szén-dioxidot bocsátanak ki, és korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy ezt a kibocsátást tevékenységük megváltoztatásával, illetve a felhasznált energiahordozók kiváltásával csökkentsék, ezáltal megelőzve a „kibocsátásáthelyezést”, vagyis, hogy ezek a cégek kibocsátással járó tevékenységüket inkább az Unión kívül végezzék.

Ezáltal ugyanis a klímavédelmi célok elérése nem javul, míg az EU-n belüli cégek más ösztönzők miatt érdekeltek a „zöldítésben”.

Meg lehet ugyanakkor kérdezni, hogy hol az ösztönzés a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. Amennyiben egy cégnek nincs szüksége a kiosztott kvótákra, azokat eladhatja. Ezért érdekelt saját kibocsátásának csökkentésében – persze akkor, ha megtarthatja az értük kapott összegeket. A kvóták vevői persze ennek megfelelően többet bocsátanak ki, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emissziókereskedelem végső soron országosan is a kibocsátás csökkenéséhez vezetett.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A háborús veszélyhelyzet keretében vetett ki a magyar kormány magas (tonnánként 36 eurónyi) adót ezekre az ingyenesen kiosztott kvótákra. Miután a kvóták kereskedelme piaci alapon folyik, a fix összegű adó szakmailag is erősen megkérdőjelezhető. Az adó kivetésének feltételei elég bonyolultak:

• a minimális kibocsátás átlagát (25.000 tonna) három évre,
• a kibocsátásban az ingyenes kvóták arányát (50%) viszont négy évre kell figyelembe venni.
• Emellett a kvóták ára nem fix, hanem változó, az energiaárak változása (miután az befolyásolja a fogyasztást) és más tényezők, mint az államok, illetve az EU energiapolitikája és a kiosztott ingyenes kvóták mennyisége és a kereslet-kínálat is befolyásolják.

Az utóbbi öt évben nagyjából 51 és 105 között ingadozott.

Ezért a Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez az adó lényegében semlegesíti az ingyenes kiosztás kompenzációs hatását.

Amennyiben pedig az ingyenes kiosztás hatását az adó semlegesíti, akkor megakadályozza, hogy a rendszer a célját elérje, ezáltal pedig ellentétes az európai joggal.

A 2024-es költségvetés zárszámadása alapján tavaly az államnak összesen 67,14 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a széndioxidkvóta-adóból. A 2025-ös költségvetés alapján a kormány tavaly 75 milliárd forint bevételt várt ebből az adónemből – emlékeztetett rá a G7.hu.

A széndioxidkvóta-adó legnagyobb befizetői közt találhatók: a Mol Nyrt., a Nitrogénművek Zrt., valamint a legnagyobb hazai cementgyárak külföldi tulajdonosai.

Magyar Péter: Több NER-es stróman számlája zárolásra került „Úgy látom, ott a buta embereknek Orbán Viktor egy isten lehet” – Balogh Levente elárulta, miért mondta le erdélyi turnéját Ezermilliárd forint azonnal mozdítható vagyon pihen 29 NER-közeli cég bankszámláján Guardian: Magángépek szállítják külföldre az Orbán-kormány alatt meggazdagodottak vagyonát