2025. 04. 11. 15:16
Az árvíz kifejezetten negatív fogalomként él a fejünkben, súlyos károkat okoz ingatlanokban és ingóságokban egyaránt, sőt emberi életeket vehet el és tehet tönkre. Ám a folyóvizek kiöntése időről időre természetes folyamat, amelynek jótékony hatásai is vannak, például vízkészlettel láthat el teljes régiókat.
Magyarországot sokan víznagyhatalomként emlegetik, pedig mára ennek éppen az ellenkezője igaz: hazánk vízhiánnyal küzd. Felszíni vizeink 94 százaléka a határainkon túlról érkezik, így olyan hatásoknak vagyunk kitéve, amelyekre nincs befolyásunk. Ezt mutatja be a Nem víznek való vidék című dokumentumsorozat első epizódja, amelyben a stáb a Tisza forrásához ellátogatva jelentős problémával találta szembe magát.
A Tiszát hazánkban többnyire alföldi folyóként ismerjük, ám eredésének helyén, a Kárpátalján teljesen más arcát mutatja. Az ukrán határ túloldalán hegyvidékeket szel keresztül, erős sodrása méretes köveket is magával tud ragadni, olykor pedig hirtelen áradásaival percek alatt képes elönteni településeket. Utóbbi leginkább tavasz elején fordul elő, amikor a Kárpátok bércein olvadásnak indul a téli hóréteg. Idén azonban elmaradt a tavaszi áradás, sőt március elejétől kezdve apadást lehetett megfigyelni a Tiszán.
Nem áradt a Tisza, és ez nagy baj
Az áradás hiánya első hallásra sokkal inkább kedvezőnek tűnhet, mintsem problémának, valójában azonban nem ez a helyzet. A Tisza áradása ugyanis fontos víztartalékkal látja a folyómenti régiókat – így az Alföldet is – amelyre nagy szükség van többek között a mezőgazdaságban.
Ez olyan, mint amikor egy családnak nincsen félretett pénze: ha bármilyen rendkívüli esemény történik, nincs mihez nyúlni. Ez történik a természetben is, sorra fogynak el az ökológiai tartalékaink
– magyarázza a filmben Dr. Rácz Lajos professzor, a Szegedi Tudományegyetem klímatörténésze.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Az áradó Tisza biztosította víztartalék hiányában csak az eső formájában lehulló csapadékra támaszkodhatunk, ám ha az esőzés is elmarad, akkor nincs mivel gazdálkodnunk, súlyos aszállyal kell szembenéznünk. Ez különösen nagy gondot jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a csapadékos napok száma egyre csökken.
Amint a film képkockáin jól látható, a kárpátaljai Ráhó várósánál, ahol a Fekete- és Fehér-Tisza összefolyik, a folyó medre idén márciusban szinte kongott az ürességtől, annyira alacsony volt a folyó vízszintje. Hazánkban is hasonló a helyzet: Szegeden a vízhozam jóval elmarad attól, mint amire tavasszal szükségünk lenne.
