2026. 04. 02. 00:46
Sikeresen elstartolt az Artemis–2 küldetés, amellyel az Egyesült Államok több mint 50 év után először juttat űrhajósokat a Hold közelébe. A misszió négyfős legénysége mintegy 10 napot fog a világűrben tölteni az Orion űrkapszula fedélzetén, útjuk során megkerülik a Holdat, miközben nagyjából 6437–9656 kilométerre közelítik meg felszínét.
Sosem jutottak még ilyen messzire emberek
Az Oriont magyar idő szerint április 2-án, 00:35-kor bocsátották fel a flordiai Kennedy Űrközpontból az SLS segítségével, amely a NASA eddigi legerősebb űrrakétája. A kapszulában Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen asztronauták kaptak helyet, akik hamarosan számos világrekordot állítanak fel.
Az emberiség történelmében ők fognak a legmesszebb kerülni a Földtől – körülbelül 402 ezer kilométerre.
Visszatérésük közben pedig becslések szerint 40 200 kilométer/óránál is gyorsabban haladhatnak, ezzel ők válnának a legnagyobb sebességet elérő emberekké valaha.
7 fotó
Addig azonban még sokat kell várniuk: az első egy-két napot Föld körüli pályán töltik, ez idő alatt az összes szükséges tesztet elvégezik, hogy biztosra vehessék, az Orion űrkapszula berendezései megfelelően működnek. Ha mindent rendben találnak, az eszköz hajtóműveinek segítségével elhagyják bolygónk környezetét, és Hold felé tartó röppályára állnak. Innentől kezdve körülbelül két napig tart majd, mire elérik az égitestet, vagyis nagyjából az ötödik napon kerülhetik meg. Hazaútjuk szintén több napos lesz, megközelítőleg a felbocsátástól számított kilencedik napon, április 10-én landolhatnak a Csendes-óceánban.
Az űrkutatás aranykorát szeretné elhozni a NASA
Az Artemis–2 az ambíciózus Artemis-program része, amelynek hosszú távú célkitűzései között nem kisebb feladatok szerepelnek, mint sorozatos emberes holdra szállások végrehajtása, valamint egy állandó holdbázis megépítése. Jelenlegi, újradolgozott ütemtervük szerint 2028-ban juttathatják az első asztronautákat a felszínre, ahol később négy fázisban építenének fel egy kutatóállomást.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Eszerint tehát a következő évtizedben az emberiség több égitesten élő fajjá válhat, már ha a NASA képes lesz tartani magát a vállalásokhoz. Az elmúlt években ez ugyanis korántsem volt az erőssége: az Artemis–2-nek például az első tervek szerint 2022-ben kellett volna elstartolnia, végül azonban csak négy évvel később sikerült ezt meglépni. Az emberes holdra szállás szintén sokat késik: eredetileg 2024-ben akarták teljesíteni, vagyis szintén legalább négy éves csúszásban vannak vele.
6 fotó
A NASA számára nem csupán presztizskérdés, hogy mikor sikerül megvetnie a lábát a Holdon, késlekedése akár abba is kerülhet, hogy az Egyesült Államok elveszíti évtizedek óta tartott vezető szerepét a világűrben. Az új versenytársaként feltűnő Kína ugyanis szintén kiszemelte magának az égitestet, ahol Amerikához hasonlóan bázist is kiépítene.
A kelet-ázsiai nagyhatalom a hivatalos közlések szerint egyelőre még néhány évvel a NASA mögött van, hiszen vállalásuk értelmében 2030-ig hajtják végre első emberes holdra szállásukat, a szakértők azonban attól félnek, az állás könnyen megfordulhat. Persze nehéz megbecsülni, hogyan halad valójában a kínaiak űrporgramja, hiszen jóval kevésbé transzparensen kommunikálnak nyugati riválisaiknál, az azonban biztos, hogy rengeteg energiaforrást fordítanak az űrkutatásra.
A két ország között kibontakozó új űrversenyről alábbi cikkeinkben írtunk részletesebben:
- Nincs lejátszva a meccs: bárki megnyerheti még az új űrversenyt
- Tényleg arannyal megrakott űrhajók jönnek majd a Holdról?
- Hamarosan bányakolónia válhat a Holdból
„Az oroszok kiszolgálójának kiszolgálója”: Szlovákiában is botrány tört ki Szijjártó és Lavrov beszélgetése miatt Figyelmeztet a választási iroda: nyugdíjasokat vernek át csalók, volt, aki már le is szavazott Hatvani polgármester: az érdekünk az, hogy ne a fideszes Szabó Zsolt képviselje a várost Republikon: a Fidesz-szavazók 60 százaléka szerint valós veszély, hogy háborúba sodródunk
