2026. 02. 14. 21:57

Az észak-görögországi Petralonai-barlang első ránézésre nem sokban különbözik a többi karsztbarlangtól, ám mélye különös leletet tartogat: egy cseppkőbe ágyazódott ősi koponyát – írja az IFLScience. A kövület régóta foglalkoztatja a kutatókat, besorolása igencsak vitatott, a legújabb vizsgálatok alapján azonban nem Homo sapienstől és nem is neandervölgyitől származik.

A koponyát az 1960-as években fedezték fel a mészkőbarlangban, Thesszaloniki közelében. A leletre évezredeken át csepegett az ásványi anyagokban gazdag víz, ami idővel kalcitréteg keletkezéséhez vezetett.

A csontok végül lényegében összeolvadtak a környező kőzettel,

kísérteties, horrorfilmbe illő formát hagyva hátra. A koponya csak részlegesen maradt meg, alsó állkapcsa sosem került elő.

Régóta vitatják a petralonai koponya eredetét

A szakértők eleinte úgy vélték, hogy a fosszília egy Homo erectustól vagy neandervölgyi embertől származik, a későbbi vizsgálatok viszont már a Homo sapiens korai képviselőjére utaltak. Ez lehetséges korát tekintve óriási szenzáció lett volna, ám az újabb kutatások inkább a Homo heidelbergensis irányába mutatnak. A feltételezések szerint ez a faj volt a modern emberek és a neandervölgyiek közös őse.

A beazonosítást a morfológia mellett a datálás is nagyban nehezíti. Mivel a koponya nem tiszta üledékes rétegben, hanem ásványi anyagokban konzerválódott, a kormeghatározás rendkívül nehéz. Korát ma 170–700 ezer év közé teszik, ami rendkívül tág intervallum.

2025-ben a 24.hu is beszámolt róla, hogy kutatók uránfókuszú radiometrikus datálással minden korábbinál pontosabb becslést adtak a kalcitréteg korára, amelyet nagyjából 286 ezer évesre becsültek. Ez azt jelenti, hogy a petralonai ember nagyjából egy időben élt azzal a Homo heidelbergensisszel, amelynek Dél-Afrikában feltárt koponyája rendkívüli hasonlóságot mutat.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa és a tanulmány egyik szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet: a lelet már régóta a barlangban lehetett, mire az ásványi anyagok lerakódtak rá. Emiatt értékük inkább minimum becslést jelent.

A 24.hu a közelmúltban cikksorozatban mutatta be az emberi evolúció rejtelmeit. A Honnan jöttünk? sorozatban megjelent cikkek:

• Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál;
• Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített;
• Ők voltak az első emberek a Földön;
• Így lett az ember az állatok királya;
• Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?;
• Máig megoldatlan a csillagember rejtélye;
• Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai;
• Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában;
• Így lettünk az utolsó emberek a Földön;
• Kik voltak a rejtélyes csillagemberek és a hobbitok?.

Nyílméregbéka mérgével ölhették meg Navalnijt Tíz éven át próbálta jelezni a mérgezéseket a Samsung vietnámi gyáraiban, de hiába Szabó Zsófi megtörte a csendet: üzent kritikusainak A Nagy Ő győztese Kiara Lordról: Valódi vetélytársat nem láttam benne