2026. 02. 16. 09:31
Mintegy 7500 éves leletre bukkantak Erdélyben, Sepsiszentgyörgy külterületén – számolt be róla az Arkeonews. Az újkőkorszakból származó, agyagból készült szobrocskát a Sepsi Duna Aréna villamoshálózatának fejlesztését megelőző feltárások alkalmával fedezték fel.
5 fotó
Az ásatásokat folytató, helyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum közleménye szerint a régészek egy Krisztus előtt 5800 és 5500 közöttre tehető település maradványait találták meg, és erről a lelőhelyről került elő a szobrocska is. A szakértők úgy vélik, a mindössze 6 centiméter magas figura egy nőt ábrázolhat, széttárt karokkal.
Az alkotást az úgynevezett Starčevo–Körös kultúra tagjai készíthették, akik Délkelet-Európa egyik első földművelő közösségét alkothatták. A korai középkorban ez a kultúra jelentős szerepet játszhatott abba, hogy a földművelési praktikák elterjedtek a Balkán-félszigeten, valamint a Kárpát-medencében.
A figura pontos funkciója nem ismert, de a szakértők azt feltételezik, hogy valamilyen rituális vagy vallási jelentősége lehetett, esetleg valamilyen védelmező amulett lehetett. Dr. Puskás József régész, az ásatások egyik résztvevője a Székelyhonnak azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy egy földanyához kapcsolható termékenységi szimbólumról van szó.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Erdély és Románia egyéb területei az őskor óta lakottak, ezért nem ritkán kerülnek elő onnan érdekes régészeti leletek. Ehhez hasonló esetekről lapunk alábbi cikkeiben számolt be:
- Római aranyat találtak Erdélyben
- Elásott magyar pénzhalomra bukkantak Romániában
- Római kincsek kerültek elő egy leégett házból Romániában
A nagy Esmeralda-kvíz: mindenki nézte, és ezt mindenki letagadta – lássuk, mennyi maradt meg a sorozatból! Dunaújvárosban azt hitték, az állam megmenti a kéziklubot, de máshová került a 169 millió forint Molnár Áron a győri gázolóról: Egy ilyen féregnek a börtönben a helye, a sok másik NER-kegyelttel együtt Nem jön az olaj a Barátság vezetéken, Szijjártó a horvátoktól követeli a szállítást
