2026. 02. 16. 20:58

A kiégést sokáig az egyéni gyengeség jelének tartották, pedig a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a tartós túlterhelés, a folyamatos elérhetőség és a bizonytalan szervezeti kultúra háromszögében mozgó modern munkakörnyezet rendszerszintű következményéről van szó. De mik a jelei? És miért épp a legmotiváltabb munkavállalókat éri el először? Pszichológus és coach segítségével mutatjuk be, hogyan vált korunk egyik legelterjedtebb jelenségévé a kiégés, illetve azt, hogy mit tehetünk ellene.

A krónikus munkahelyi stressz hatására kialakuló kiégési szindrómát kezdetben a segítő szakmák – orvosok, ápolók, szociális munkások – sajátos kimerülési mintázataként írták le fél évszázada. Ma viszont már tudjuk, hogy ez az állapot szinte bárkinél kialakulhat, foglalkozástól függetlenül.

A cikk tartalmából

Cikkünkből többek között kiderül, hogy

• miből állapíthatjuk meg, ki vagyunk-e égve,
• miért fontos, hogy nemcsak lelki, de testi és idegrendszeri kimerülésről van szó,
• hogyan lehet megkülönböztetni a kiégést a depressziótól,
• melyik ponton érdemes meghozni a nagy döntéseket a váltással kapcsolatban,
• és hogyan lehet kilépni a túlterhelés, kiégés, szorongás, alvászavar és kimerültség ördögi köréből?

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Török Gábor: Orbán Viktor azért provokál, mert nem látja megnyerve a választást Molnár Áron a győri gázolóról: Egy ilyen féregnek a börtönben a helye, a sok másik NER-kegyelttel együtt Stohl András és Kiss Kriszta elárulták, együtt maradtak-e A Nagy Ő után is Megtalálták Lovász László utódját: ő lett Bochkor Gáborék új műsorvezetőtársa