2026. 02. 15. 10:57
Bizonyos Vilikó cigány beperelte a székelyföldi Szotyor lakóit, Farkas Mihály neve mellől pedig hiába került el a ciganus jelző, megmaradt romának. Az Erdélyi Fejedelemséggel folytatjuk a roma közösségek történetét feltáró sorozatunkat: sok helyen befogadták őket, mert hasznos tevékenységet folytattak, az adott közösség teljes jogú tagjaiként találjuk őket. A vándorlók valamely földesúr joghatósága alá tartoztak, és itt már egyesek saját identitását is megismerhetjük.
A középkor végével engedtük el a magyarországi roma közösségek történetét bemutató sorozatunk történeti részét, hogy aztán a máig élő sztereotípiák gyökereinek szánjunk jó pár részt. Ezennel visszatérünk a történelemhez. A török hódoltság idejéből a korábbiaknál talán valamivel több, cigányokra vonatkozó forrást ismerünk, ám ezek még mindig túlzottan mozaikos képet nyújtanak. Ahogy a folytatás tervezése során megfogalmazódott: kevés információnk van ahhoz, hogy bármit is bizton állíthassunk, de ahhoz túl sok, hogy azt mondjuk: semmit nem tudunk. Sorozatunk folytatásában sok személyes történet mentén idézzük fel, amit a kora újkori (16–18. századi) Erdélyi Fejedelemség cigány lakóiról tudunk. Dr. Oborni Teréz történésszel, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, osztályvezetőjével és Dr. Rácz Balázs Viktor történésszel, az intézet tudományos munkatársával, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének tanársegédével beszélgettünk. Mindketten alapító tagjai az idén útjára induló, „A nemesség küszöbén: az alsóbb rétegek társadalmi és jogi sokfélesége a kora újkori Erdélyben” című kutatási projektnek, amelynek témájába a cigányság is beletartozik.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Rácz Balázs Viktor és Oborni Teréz.
A magyarországi roma közösségek történetét bemutató sorozatunkban társadalomtudósokkal folytatott beszélgetések alapján igyekszünk megismerni a legnagyobb hazai etnikum múltját és közösen telt évszázadainkat. A sorozat eddig megjelent részeit ide kattintva olvashatja.
A cikk tartalmából
A magyarországi roma közösségek történetét feldolgozó sorozatunk jelen részéből többek között kiderül, hogy
- „Vilikó cigány” tolvajt kiáltott, de nem siettek a segítségére;
- mi volt galacfalvi Tita Zsigmond feladata a templomban;
- Farkas Mihály a kitörés ellenére is megmaradt cigánynak;
- a vándorló roma gyilkosaira az alispán kért halálbüntetést;
- az erdélyi romák lélekszámát megbecsülni sem lehet;
- a vándorló romák sem számítottak „jöttmentnek”;
- illetve mit bizonyítanak a jobbágykötő levelek.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Meghan Markle friss fotót mutatott Harry herceggel közös lányukról, Lilibetről Fakidőlések és vezetékszakadások bénítják a vasutat a Dunántúlon Nagy változás jön az időjárásban: erre kell számítani vasárnap Egy éve ilyenkor: videóra vette az apa, amint a fiát bekapja egy bálna
