2026. 05. 23. 09:21

A pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, a húsvéti misztérium beteljesülése.

Az idei év egy négynapos hétvégével kezdődött, mivel újév csütörtökre esett, legközelebb pedig január 5-én, kedden kellett munkába menni. Majd jött április elején a húsvét, Jézus kereszthalála és feltámadása – valós történelmi személyként történt elítéléséről itt írtunk – nagypéntektől húsvéthétfőig ugyancsak négy nappal, és május elseje, a munka ünnepe péntekre esett, ezzel három napra bővült a pihenőidő. Most pedig pünkösd következik, a jövő hétfő, május 25. ünnep- és munkaszüneti nap. Miért? Mit ünneplünk pünkösdkor? Röviden:

a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe, a húsvéti misztérium beteljesülése – a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény születésnapja.

Lángnyelvek jelentek meg

Húsvét vasárnapján a feltámadt Jézus megjelent a tanítványok között, a jelenet többször és több helyszínen megismétlődött, majd 40 nappal a feltámadás után az Olajfák hegyéről a mennybe ment, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig” – mondta, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett, és felhő takarta el előlük.

A közel 120 fős közösség Mátyás személyében megválasztotta Júdás utódját, a következő kilenc nap várakozással és készülődéssel telt. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. A húsvét utáni 50. napon aztán

egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.

A környékről sok ember sereglett össze, a világ minden részéből származó férfiak, Péter pedig beszédet intézett hozzájuk. Elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és így zárta szavait: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”

Mozgó ünnep

A magyar pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szóból származik, és mozgó ünnep, mivel a húsvétból számolják. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, adott évben március 22. és április 25. közé esik – innen az 50. nap, azaz pünkösd pedig május 10. és június 13. között adódik. A pünkösdvasárnapot, vagyis a húsvét utáni 50. napot követő hétfő karácsony és húsvét másnapja mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Csíksomlyói búcsú 2025 pünkösdjén.

Egészen 1969-ig, innentől kezdve az egyházi naptárban már egyszerű hétköznap, az évközi időhöz tartozik. Több keresztény országban azonban pünkösdhétfő munkaszüneti nap – Magyarországon 1993-tól –, Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli.

Szélütés ellen

Mint minden jeles ünnepünk, pünkösd is tele van hiedelmekkel és népszokásokkal, ezek zömében ősi tavaszi ünnepek keresztény tartalommal megtöltött továbbélései: a tavasz eljövetele, a termés, a szaporulat biztosítását szolgálják. Sok helyen zöld ágat tűztek ki, mint a tavasz jelképét, az egyház a Szentlélek ajándékát hirdette a tavaszi virágzásban. Szeged környékén pünkösd hajnalban fűz, de főleg bodza zöld ágaival ékesítették a házak táját, Csólyospáloson például Isten haragja, azaz a villámcsapás elhárítására szolgált. Később elrakták, és szükség esetén a szélütött személyt füstölték vele.

Kiszomborban az ünnepen kenyeret égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen, míg Apátfalván úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágából főzött ital minden betegségre orvosság. A budaörsi németek pünkösd reggelén ablakot nyitottak, hogy a Szentlélek átjárja a házat, Szegeden pedig úgy tartották, a szél ilyenkor a Szentlélek szájából jön – nem ajánlatos szidni, mert szélütés éri az embert. A legismertebb szokás viszont minden bizonnyal a pünkösdi királyválasztás.

Hazánkban már a XVI. században ismert volt a pünkösdi királyság értéktelen és múló voltára való utalás,

így feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajszával, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.

Korábbi izgalmas cikkeink hasonló témában:

• „Borzalmas show-műsort” rendeztek Jézus kivégzéséből
• Vándorló ördögűző lehetett Jézus
• Nagypéntek: ezek voltak Jézus utolsó szavai
• Ezért kapott Jézus mirhát és tömjént az arany mellé
• Eredetileg december 21-én lenne karácsony
• Hogyan nézhetett ki valójában Jézus Krisztus?

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Űrcég 26 ezer literes, szivárgó tartálya fenyeget robbanással Kaliforniában Lecsaptak a rendőrök a nagymamára, aki élőben gamerkedik – unokája orvosi számláira gyűjti a pénzt Szoboszlai nem tudja, mivel érdemelte ki Szalah barátságát 30 év után visszatért Nigériába Fekete Pákó, édesapját is megmutatta