2026. 04. 23. 03:40 III. Béla európai jelentőségű hatalommá tette a Magyar Királyságot.
A későbbi III. Béla 1148 táján született II. Géza második fiaként egy olyan időszakban, amikor az épp sokadik virágkorát élő Bizánci Birodalom hűbéri sorba akarta kényszeríteni Magyarországot. A fel-fellángoló háborúk közepette Géza 1161-ben öt évre szóló békét kötött a császárral, biztosítékként pedig 1163-ban Bélát elküldte Komnénosz Mánuel udvarába. Az idősödő, gyermektelen uralkodó megkedvelte a fiút, eljegyezte a lányával és örökösévé tette – írja a Rubicon.hu.
Európai szintű hatalom
Csakhogy 1169-ben mégiscsak megszületett a bizánci trónörökös, Béla esélytelenné vált a császári címre. Ezért bátyja, III. István váratlan halálának a hírére 1172-ben hazatért, és bejelentette igényét a magyar koronára. Sikerrel járt, uralkodása pedig a középkori Magyar Királyság egyik fénykorát hozta el.
Külpolitikáját határozott nyugati orientáció és a pápával fenntartott jó viszony jellemezte, miközben múltja okán Bizánccal is remek kapcsolatokat ápolt. Mánuel 1180-as halála után nemcsak visszavette a Bizánc által korábban elfoglalt horvát és szerémségi területeket, hanem átvette az ismét hanyatló keleti birodalom dominanciáját a Balkánon. Megszállta Dalmáciát, Velencével szemben védnöksége alá vonta Zára városát, majd befolyása alá vonta Szerbiát és Bulgária egyes részeit.
III. Béla király arcrekonstrukciója.
Ezzel európai jelentőségű hatalommá tette a királyságot, miközben a belügyeket is modernizálta, bevételei egyes beszámolók szerint a korabeli angol és francia uralkodói kincstárakkal vetekedett.
Mérgezett ostya?
Számos új apátságot alapított, elérte a pápánál I. László szentté avatását, és ígéretet tett arra, hogy keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre. Ebben azonban a halál megakadályozta, III. Béla viszonylag fiatalon, hirtelen hunyt el 1191. április 23-án. Ilyen esetekben szinte törvényszerűen merülnek fel a különböző elméletek gyilkosságról, összeesküvésről, esetünk sem kivétel, Alberichus Monachus francia történetíró szerint:
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Kalán püspök gyilkolta meg szentelt ostyába rejtett méreggel.
Kalán feltehetően 1181 és 1183 között III. Béla kancellárja volt, majd pécsi püspök, később pedig a horvát-dalmát területek vezetője. Utóbbi tisztségét azonban a király halála előtt át kellett adnia a trónörökös Imre hercegnek, ezért merült fel, hogy esetleg bosszúból megmérgezte volna Bélát. Csakhogy ezt még közvetett bizonyítékok sem támasztják alá, a történettudomány úgy véli, valamilyen hirtelen támadt, gyors lefolyású betegség okozhatta a halálát.
További izgalmas történelmi témáink a közelmúltból:
- Budapesti merényletekre adott utasítást Moammer Kadhafi
- Így gyógyították a „szüzek betegségét”
- „Az volt a legnehezebb, hogy elhitessem az embereimmel, egyikük sem fog meghalni” – csernobili túlélő mesélt lapunknak az erőműnél töltött napjairól
- Ezért kínozták meg Zách Klárát
- Eltitkolták a magyar király halálát
Török Gábor a Medián kutatásáról: A Fidesz eddigi reakciói még a mézeshetekre tekintettel is elégtelenek Enyhébb büntetést kapott a pécsi gimnazista, aki lehúzta, majd megpróbálta lenyomni koraszülött gyermekét a vécén Ruff Bálint: Ez a minisztérium lesz a rendszerváltás motorja Ruff Bálint lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter
