2026. 04. 10. 03:40
A Wehrmacht már Belgrádnál harcolt, amikor a magyar honvédek átlépték a trianoni határt.
A náci Németország erősödő nyomása miatt, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni. A jugoszlávok szintén a hadviselő felek közti egyensúly megtartása érdekében nyitottnak mutatkoztak, ezért 1940. december 12-én „örök barátsági szerződés” született a két ország között. Jugoszlávia később egyre jobban közelebb került Hitlerhez, mire 1941 tavaszán Dušan Šimović tábornok vezetésével puccsot hajtottak végre a kormány ellen – írja a Rubicon.hu. A Führer nem hagyhatta, hogy a Szovjetunió elleni offenzíva küszöbén az egész Balkán ellene forduljon, ezért elhalasztotta a Barbarossa-terv megindítását, és déli szomszédunkra irányította figyelmét. Magyarországtól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára, hanem hadba lépésre szólította fel az országot, cserébe Bácska és a Bánát visszacsatolását ígérte. A magyar kormány nem akarta feladni semlegességét, illetve Nagy Britanniából jeleztek Teleki Pál miniszterelnöknek: „a Jugoszlávia elleni háború esetén Magyarország brit hadüzenettel számolhat”.
Teleki nem bírta elviselni a rendkívüli felelősség súlyát: 1941. április 3-án az öngyilkosságba menekült. A kormány élére Bárdossy László került, aki támogatta Jugoszlávia megtámadását, a végső döntést Horthy Miklós kormányzó hozta meg 1941. április 1-jén. A vezérkar úgy próbált időzíteni, hogy a jugoszláv erőkkel már ne kelljen harcba bocsátkoznia, viszont érvényesíthesse revíziós igényeit. Április 6-án a Wehrmacht megindult Jugoszlávia ellen, április 10-én pedig az usztasák kikiáltották Horvátország függetlenségét, azaz a Jugoszláv Királyság megszűnt létezni.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A Wehrmacht már Belgrádnál harcolt, amikor a magyar királyi 3. honvéd hadsereghadsereg április 11-én átlépte a trianoni határt, és négy nap alatt végrehajtotta a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék „felszabadítását”.
A visszacsatolt területek 1941 őszéig maradtak katonai közigazgatás alatt, Jugoszlávia megtámadása pedig Teleki Pál aggodalmai ellenére nem váltotta ki Nagy-Britannia azonnali hadüzenetét. Magyarország elvben továbbra is semleges maradt, igaz, a délszláv állam felosztásában játszott szerepe miatt ismét közelebb sodródott a tengelyhatalmak tömbjéhez.
További érdekes témáink a közelmúltból:
- Ezért lett öngyilkos a híres betyár
- Kínok közt halt meg: ezek voltak Mátyás király utolsó szavai
- „Nem tudom megmenteni magam!” – ezért lett öngyilkos Széchenyi István
- Szulejmán kelepcébe akarta csalni Lajos királyt
- Vércukormérés: sokan nem is tudják, hogy rosszul csinálják
- Veszélyes betegségeket kockáztat, aki nem alszik rendesen
Visszalépett Czeglédy Csaba, a DK szombathelyi jelöltje Magyarnak vagy Orbánnak kedvez a magas részvétel? – Hann Endre, Mikecz Dániel és Mráz Ágoston Sámuel válaszol Orbán szerint nem zárható ki, hogy titkosszolgálati szál húzódik Szabó Bencéék nyilvánosság elé lépése mögött Wáberer György: Azok a fideszes vezetők tekinthetők árulónak, akik 180 fokos fordulatot vettek politikájukban
