2025. 08. 30. 16:56
Ilyen szép lakásbelsőket most nem látni máshol Budapesten 2025. 08. 30. 16:56 A festők klasszikusnak ismerik el, de a szélesebb közönség ma is ritkán találkozik Czimra Gyula nevével. Ezen a helyzeten változtatna a Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása, ami nemcsak arról győz meg, hogy ez a magyar művész nagyszerű Van Gogh- és Gauguin-képeket tudott festeni, hanem arról is, hogy nincsen szebb egy szoba közepére állított, büszke és magányos széknél. Miben előzte meg Czimra Gyula a Gazdálkodj okosan!-t, és miért akarhatott elbújni, aki ennyire jól festett?
Nyár végén, ahogy mondani szokás, „megélénkül a lakáspiac”, albérletet keresnek az egyetemisták, és állami otthonteremtési program nélkül is sokan ilyenkor látnak neki, hogy otthont teremtsenek maguknak. Nemcsak az a kérdés, hol legyen, hanem az is, hogy nézzen ki az az otthon. Ehhez váratlan helyről jön a segítség: a Magyar Nemzeti Galériában szeptember közepéig látogatható Czimra Gyula életmű-kiállítása, a festőé, akinél senki nem festett szebb, harmonikusabb, vonzóbb lakásbelsőket a hatvanas évek Magyarországán. Vagy talán a múlt századi magyar művészetben általában.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A kiállítás címe Árnyék nélkül, ami Czimrának az elmúlt harminc évben, már jóval 1966-os halála után megszilárdult imázsára utal.
Ő a „festők festője”, a művész, akit nem ismer a nagyközönség, de finom ízlésű, mai magyar művészek egész sora hivatkozik rá távoli mestereként.
Hiába rendezett neki életműkiállítást már több mint ötven évvel ezelőtt is a Nemzeti Galéria, a Kolozsváry Marianna kurátor által szervezett, mostani tárlat alaphangja is a felfedezésé: be kell mutatni a nagyközönségnek az „árnyékban festő” Czimrát.
5 fotó
Ennek joggal érezhetjük szükségét például akkor, ha rápillantunk a művész egyetlen, ötsoros bekezdésből álló Wikipédia-oldalára (abból az öt sorból is ez az egyik: „Sírja az Új köztemetőben található”). Közel húsz éve rendezett szentendrei emlékkiállításáról írva jegyzi meg Dékei Kriszta, hogy Czimra rejtőzködő alkata is hozzájárult a hosszú elfeledettséghez, harminckét évesen ugyanis „kivonult a jegyzett képzőművészeti életből”.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!Előfizetek
Már előfizető vagyok, Belépek
