2026. 03. 02. 13:08 Az Egyesült Államok Izraellel karöltve lefejező csapást mért az iráni vezetésre és katonai célpontokra. Likvidálta Ali Hámenei legfőbb vezetőt és 40 magas rangú tisztségviselőt. Donald Trump ezzel nemcsak Irán katonai erejét akarja korlátozni, hanem rezsimváltásra is készül. De ki veheti át a hatalmat Iránban, és mit indíthat el az ajatollah megölése a síita világban? A többi között erről kérdezte N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-kutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát Pál Zsombor új élő műsorunkban, a MOST24-ben.
Az iráni helyzetről kérdeztük N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-kutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát új élő műsorunkban, a MOST24-ben.
N. Rózsa szerint a nukleáris képesség mellett most elsősorban Irán rakétaképessége volt a fő szempont, ami miatt megindult a támadás.
2025-ben a 12 napos háborúban Irán bizonyította, hogy nemcsak neki van darabszámra a legnagyobb rakétaarzenálja a térségben, hanem el is éri vele Izraelt.
És igazából az volt váratlan mindenki számára, hogy Irán nem csak egy hullámban volt képes rakétákat kilőni Izrael irányába, hanem több hullámban újra és újra.
Mi jön most?
A Közel-Kelet-kutató szerint Donald Trump esetében az jelenti a bizonytalanságot, hogy nem lehet előre látni, mi a következő lépés.
Hadd idézzem Donald Trumpot, aki azt találta mondani egy pár hónappal ezelőtt, amikor még a gázai háborúval kapcsolatban zajlottak történések, hogy csak én tudom, hogy mi van az én fejemben. Ez lehet, hogy mókásan hangzik, de igazából ez egy nagyon-nagyon komoly dolog.
N. Rózsa szerint az összes térségbeli ország megdöbbenten áll azelőtt, hogy immár másodszor történik meg, hogy amerikai-iráni tárgyalások zajlanak, jó előrehaladásról számol be mindenki, és akkor az Egyesült Államok megtámadja Iránt.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Az NKE tanára attól tart, hogy amikor diplomáciai megoldásokat akar a jövőben bárki elérni, mennyire lehet abban biztos, hogy egy tárgyalásos eredmény tartható lesz, vagy pedig más megfontolások léphetnek be.
A rezsimváltás esélyei
N. Rózsa Erzsébet beszélt a rendszerváltás esélyeiről is.
Elmondta, hogy nincs szervezett politikai erő a rendszeren kívül, és hogy Irán százéves alkotmánya szerint politikai pártokat nem lehet létrehozni. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének különböző politikai csoportosulások, de nincsenek hivatalosan megszerveződve.
Még ha lesz is rendszerváltás, ki szövegezi meg az új szabályokat? Ha van új alkotmánytervezetünk, azt valakinek jóvá kell hagyni. Ahhoz új parlament kell, választások kellenek, új módosított szabályokkal.
Ezek nem mennek egyik pillanatról a másikra.
Miről beszélt még?
N. Rózsa Erzsébet szerint 2023 után megváltozott a Közel-Keleten az ottani régiós országok percepciója arról, hogy honnan érkezhet a velük szembeni agresszió, ami összefügg Izrael gázai háborújával és Netanjahu Nagy Izrael-tervével is. Ha ezt utóbbit hallja, mit gondoljon egy szaúdi, mit gondoljon egy emírségi, mit gondoljon egy katari vagy egy török?
Emiatt a térségben úgy tartják,
míg három évvel ezelőtt Irán volt a fő fenyegetés, addig mostanra Izrael vált a fő fenyegetéssé.
Iráni Forradalmi Gárda: rakétacsapást mértek az izraeli kormányfő hivatalára „Baráti tűz”: véletlenül lőhetett le három amerikai vadászgépet Kuvait légvédelme Az Orbán-kormány szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy nincs műszaki oka a Barátság vezeték blokkolásának Európai nagyhatalmak közös figyelmeztetése Iránnak: készülnek a védekező lépésekre
