2026. 03. 09. 16:06

A közel-keleti országokban az általános politikai helyzet miatt vannak a légi irányításnak riasztási protokolljai, amikkel szavatolni tudják a polgári repülőgépek biztonságát, az útvonalak átszervezése pedig rutinszerűen zajlik a légitársaságoknál, ezzel együtt ha hosszabb ideig tart az iráni háború, azt középtávon az utasok is megérzik majd a pénztárcájukon, tudtuk meg a téma szakértőitől. Szüle Zsolt Boeing 787 parancsnok levezette, mit kell tennie egy pilótának, ha a célállomás repülőtér egyik pillanatról a másikra bezár, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog szerkesztője pedig kifejtette, hogyan rendezhet át üzleti modelleket a fegyveres harc.

Ahogy labilisabbá vált a világ, a légi közlekedés szereplői hozzászoktak ahhoz, hogy gyorsan kell reagálni a geopolitikai kihívásokra, ezáltal minden eddiginél jobb a szektor adaptálódási képessége, ami előnyt jelenthet a mostani közel-keleti feszültség idején is – mondták a 24.hu-nak nyilatkozó szakértők.

Biztonsági kompromisszum nem létezik

Varga G. Gábor, az Egek Ura blog szerkesztője megkeresésünkre elmondta, az Izrael és a Hamász közt kirobbant háború óta ebben van rutinja a légitársaságoknak, amely az útvonal-módosításokról nem is feltétlenül tájékoztatja az utasokat, az ő szempontjukból az ugyanis teljesen mindegy. A cégnek viszont garantálnia kell nemcsak az ő biztonságukat, hanem a több száz millió dolláros repülőgépekét is.

Soha nincs biztonsági kompromisszum költségoptimalizálási okok miatt. Ha biztonsági kockázat van egy térségben, ott nem repülnek polgári gépek. Vannak apró különbségek bizonyos helyzetek között, de amikor Irán ballisztikus rakétákkal lövi Izraelt, vagy fordítva, akkor arra senki nem repül, mert a fegyverek áthaladnak a polgári légi forgalom által használt zónákon is

– mondta.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Japán állampolgárok térnek vissza Japánba a kormány által Ománból szervezett charterjárattal 2026. március 8-án.

Hozzátette, természetesen mindenki el akar kerülni egy olyan esetet, mint amilyen a maláj utasszállító kilövése volt Ukrajna felett, mert az olyan szintű bizalomvesztés, ami óriási kihívást jelent egy légitársaságnak.

Szüle Zsolt pilóta a 24.hu-nak azt mondta, nem véletlen az sem, hogy először korlátozottan indították újra járataikat a légitársaságok, mert egy-egy repülőt nehezebb véletlenül is lelőni, mintha a békeidőben megszokott óránkénti 60-80 repülő szállna fel a Közel-Keleten.

Szüle Zsolt légi irányítóként átélt hasonlót

A Boeing 787 kapitány karrierje kezdetén légi irányítóként dolgozott, amikor 1991-ben kitört a délszláv válság, a légi közlekedést tekintve pedig párhuzamot lehet állítani az akkori események és az iráni háború között.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz!

Zelenszkij szerint közel egy tucat ország kérte Ukrajnától, hogy segítsen a drónok elleni harcban Putyin orosz elnök gratulált Irán új legfőbb vezetőjének Vis maior helyzetet hirdetett a bahreini olajtársaság Egekben a globális olajárak, de Trump szerint ez csak átmeneti