2025. 12. 13. 10:06
József Attilát halálában maguknak követelték a kommunisták, de ő még életében szakított velük 2025. 12. 13. 10:06 A kommunista hatalomátvétel után József Attila lett az első számú „proletárköltő”. Milyen kapcsolat fűzte valójában József Attilát a kommunistákhoz? Hogyan került közel még korábban az anarchistákhoz és a népi írókhoz, és mivé gyúrta át magában Marx tanait? Mivel botránkoztatta meg a költő Kádár – akkor még Csermanek – Jánost, és mi vezetett szakításához az illegális kommunistákkal?
József Jolán, a költő nővére a Rákosi-rendszerben újraírta életrajzát József Attiláról, ami eredetileg 1940-ben jelent meg. A város peremén címmel közölt, átírt változatban igyekezett a gyermekkorig visszavezetni testvére osztálytudatosságát, ahogyan azt a népi demokrácia kultúrpolitikája megkívánta.
Ilyen gyerekkori elhívatás, a bölcsőben kialakított világnézet azonban nem létezett, nem is létezhet. A szegénység tapasztalata természetesen az egyik olyan tényező volt, amelynek alapján felnövekedve egy mélyszegénységben töltött gyermekkor után valakiből szocialista vagy kommunista felnőtt válhatott. De ez csak az egyik volt a sokféle útválasztási lehetőség között. A baloldaliság valójában József Attila választott identitása lett.
Milyen szerepet játszott az irodalmi modernség, az anarchizmus és a népi gondolat a világnézetének kialakulásában? Hogyan érkezett meg a költő a kommunista ellenzékiséghez, és miként szakított a kommunistákkal?
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Miből alkotta meg József Attila a saját baloldali filozófiáját, amelynek a hagyománya aztán egészen Tamás Gáspár Miklósig ível?
Az értelemig és tovább
Ez József Attiláról szóló cikksorozatunk, Az értelemig és tovább harmadik része. A cikksorozatban irodalomtörténészek, József Attila-kutatók segítségével igyekszünk közelebb hozni és megérteni a százhúsz éve született költő életének és pályájának néhány kulcsmozzanatát. Hogyan értjük, hogyan olvassuk ma József Attilát, és miként olvashatnánk máshogy? A harmadik részben Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke és a Gondoljátok meg, proletárok, illetve A város peremén című József Attila-monográfiák szerzője, valamint Széchenyi Ágnes, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a segítségünkre. A sorozat eddig megjelent részei ide kattintva olvashatók.
Anarchista költő? Népi költő?
József Attila útja nem vezetett egyenesen a korszakban illegálisnak nyilvánított kommunizmushoz. Gondolkodásának közbeeső „lépcsője” az ideális anarchizmus volt.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!Előfizetek
Már előfizető vagyok, Belépek
