2025. 07. 06. 14:02
Egy eredettörténet azt mondja, a romák madarakból lettek, míg a másik szerint azért voltak szegények, mert annak idején nem mutatták be őket Istennek, hogy áldásban részesülhettek volna. Az egyre inkább folklórrá váló műmese írói elbeszélés Kálit nevezi meg ősanyának, aki az Édenkert termékeny földjétől foganva hozta világra az első cigány férfit, Manust. A magyarországi romák történetét feldolgozó sorozatunk új részében a cigányság körében fennmaradt vagy újonnan alkotott eredettörténetekre koncentrálunk, ezúttal Szuhay Péter antropológussal beszélgetve.
Egykor régen, amikor a cigányoknak szárnyaik voltak, madárként szálltak egyik helyről a másikra, lételemük volt a szabadság. Idővel aztán letelepedtek, elkényelmesedtek, szárnyaik helyett kezek nőttek, és többé képtelenek voltak a repülésre. Lélekben azonban megmaradtak madárnak, szabadon szárnyalnak hegyre fel és völgybe le.
Nem tudjuk, mennyire ősi ez az „eredettörténet” – mindenesetre első változatát Bartos Tibor Sosem volt cigányország mesekönyvében olvashatjuk –, azt azonban látjuk már, hogy mennyire szövi át a legújabb kori, tudatos mítoszteremtés szándéka. A cigányság nem rendelkezett írásbeliséggel, a hagyományok, a történetek szájról szájra maradtak fenn, ami nagyban megnehezíti a jelen kutatóinak munkáját. Kizárólag a népi kultúrát tekintve nemigen ismerünk olyan történetet, amelyet kifejezetten valamiféle „ősi” cigány eredetmondának tekinthetünk. Írott szó híján a legrégibb tudás talán kikophatott a köztudatból, vagy ma már azonosíthatatlanul beleolvadt az új mesékbe.
Ami a belátható múltat illeti, ismert volt az indiai eredet, léteztek erre különböző elméletek, de maguk a hétköznapi cigány emberek nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel
– mondja a 24.hu-nak Szuhay Péter.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Káli, az ősanya
A XX. század második felében, ezen belül is főként a ’70-es években jelent meg kifejezett roma értelmiségi törekvésként a roma nemzet fogalma, és kezdték megfogalmazni a roma nemzeti kultúrát, ezen belül jelentek meg a mitikus eredettörténetek is. Ilyen például Péli Tamás 1983-as, a Tiszadobi Gyermekváros számára festett, Születés című pannója. A monumentális, 43 négyzetméteres alkotás a cigányok magyarországi történetét foglalja össze, középpontjában a művész által elképzelt roma eredetmítosszal:
az ősanya, Káli mutatja fel gyerekét, Manust, az első cigányt a vele szemben lovon ülő Istennek.
Péli Tamás Születés című festménye a 15. Documenta kiállításon a kasseli Fridericianum Múzeumban 2022-ben.
Körülötte megjelennek a jellegzetes vagy annak vélt roma foglalkozások, a magyar történelemben játszott szerepük Rákóczitól a II. világháborús népirtásig, az alakokban pedig olyan, kortárs értelmiségiek és művészek, mint például Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Kovács József Hontalan, Fátyol Tivadar, Szentandrássy István vagy maga az alkotó, Péli Tamás.
Piastri óriási butaságot csinált, Hülkenberg a 239. versenyén először állhatott dobogóra Ekkora az ideális korkülönbség a párkapcsolatokban a pszichológus szerint „Miniszterelnök elvtárs, ki kellene már bújni a nők szoknyája mögül” – Magyar reagált az Orbán-interjúra Székely Kriszta: Eddig egy nagyon szabad ember voltam, mostantól pedig nem leszek az. De ezt vállaltam
