2026. 04. 07. 16:46
Olyat láttak az űrhajósok, amit ember korábban még soha.
Magyar idő szerint április 6-án éjszaka, illetve április 7-én hajnalban az Artemis–2 küldetés teljesítette fő célkitűzését: a misszió hatodik napján az Integrity névre keresztelt Orion űrkapszula sikeresen megkerülte a Holdat. A fedélzeten tartózkodó űrhajósok mintegy 7 órát töltöttek az égitest közvetlen közelében, eközben messzebb kerültek a Földtől, mint előttük bármelyik ember a történelemben, és fotókat is készítettek, amelyekből egy csokor már el is érhető a NASA weboldalán.
7 fotó
- Az első képen az úgynevezett „földnyugta” látható egy pillanata látható, tehát a Föld úgy tűnt el az űrhajósok szeme elől, ahogy a Nap szokott napnyugtakor.
- A második képen egy különleges napfogyatkozás látható, így látszott az Artemis-2 fedélzetéről, ahogy a Hold kitakarja a Napot.
- A harmadik képen egy szintén különleges „napfelkelte” látható, ahogy a Nap szép lassan előbújik a Hold mögül.
- A negyedik képen ismét a napfogyatkozás látható, a fotó bal szélén pedig a Nap által megvilágított Vénusz is kivehető.
- Az ötödik fotó már egy közelebbi felvétel a Holdról, az Orientale-medencéről, amit most először láthatott teljes egészében az emberiség. A Hold túlsó oldalán elhelyezkedő becsapódási medence 930 kilométer átmérőjű és a szakemberek szerint 3,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.
- A hatodik kép is közeli felvétel, a Hertzsprung-medence melletti Vavilov-kráterről.
- A hetedik képen a Hold déli pólusán található Aitken-medence egy részlete látható.
Rekordteremtő küldetés
Az Artemis–2 legénysége (Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialisták) magyar idő szerint április 6-án, reggel 6:37-kor ért a Hold környezetébe, és 13,5 és fél órával később döntötték meg az Apollo–13 ötvenhat éve felállított rekordját: több mint 400 171 kilométerre kerültek bolygónktól. Űrhajójuk ezt követően tovább távolodott, és 5 órával később elérte maximális távolságát:
április 7-én, hajnali 1:00 órakor körülbelül 406 771 kilométerre távolodott el a Földtől.
Nagyjából ekkor kezdődött a küldetés legizgalmasabb része, a csaknem 7 órán át tartó úgynevezett flyby, vagyis közelrepülés, amely során az Orion űrkapszula közvetlenül a Hold közelében haladt. Egy ponton mindössze 6545 kilométer választotta el a legénységet a felszíntől, ebből a távolságból az égitest körülbelül akkorának látszott számukra, mint egy karnyújtásnyira lévő kosárlabda.
A flyby során az asztronauták kiváló részletességgel tudták megfigyelni a holdi képződményeket, például ősi lávafolyamok maradványait és meteoritok becsapódási krátereit. Utóbbiakból kettőt ők maguk nevezhettek el, az egyiket űrhajójuk után az Integrity (integritás) névre keresztelték, a másik pedig a küldetés parancsnokának rákban elhunyt felesége után kapta a Carroll nevet – foglalta össze a Space.com.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Miért mentünk újra a Holdhoz?
Az Artemis–2 az ambiciózus Artemis-program része, amelynek hosszú távú célkitűzései között nem kisebb feladatok szerepelnek, mint sorozatos emberes holdra szállások végrehajtása, valamint egy állandó holdbázis megépítése. Jelenlegi, újradolgozott ütemtervük szerint 2028-ban juttathatják az első asztronautákat a felszínre, ahol később négy fázisban építenének fel egy kutatóállomást.
Eszerint tehát a következő évtizedben az emberiség több égitesten élő fajjá válhat, már ha a NASA képes lesz tartani magát a vállalásokhoz. Az elmúlt években ez ugyanis korántsem volt az erőssége: az Artemis–2-nek például az első tervek szerint 2022-ben kellett volna elstartolnia, végül azonban csak négy évvel később sikerült ezt meglépni. Az emberes holdra szállás szintén sokat késik: eredetileg 2024-ben akarták teljesíteni, vagyis szintén legalább négyéves csúszásban vannak vele.
6 fotó
A NASA-nak nem csak presztízskérdés, hogy mikor sikerül megvetnie a lábát a Holdon, késlekedése akár abba is kerülhet, hogy az USA elveszíti évtizedek óta tartott vezető szerepét a világűrben. Az új versenytársaként feltűnő Kína ugyanis szintén kiszemelte magának az égitestet, ahol Amerikához hasonlóan bázist is kiépítene.
A kelet-ázsiai nagyhatalom a hivatalos közlések szerint egyelőre még néhány évvel a NASA mögött van, hiszen vállalásuk értelmében 2030-ig hajtják végre első emberes holdra szállásukat, a szakértők azonban attól félnek, az állás könnyen megfordulhat. Persze nehéz megbecsülni, hogyan halad valójában a kínaiak űrprogramja, hiszen jóval kevésbé transzparensen kommunikálnak nyugati riválisaiknál, az azonban biztos, hogy rengeteg energiaforrást fordítanak az űrkutatásra.
A két ország új űrversenyéről és holdprogramjaikról korábban többször is írtunk:
- A következő években dőlhet el, kié lesz a hatalom a Holdon
- Nincs lejátszva a meccs: bárki megnyerheti még az új űrversenyt
- Tényleg arannyal megrakott űrhajók jönnek majd a Holdról?
- Hamarosan bányakolónia válhat a Holdból
Dióssy Klári visszatér a Ridikülbe: először beszél súlyos betegségéről „500 millió eurónyi szándékos kárt okoztak a cégcsoportunknak” – Bige László nyílt levélben üzent Lázár Jánosnak Gyászreakciót indíthat be a választási vereség Orbán Viktor ezt üzente a rákbeteg Rubint Rékának
