2026. 03. 18. 12:08
A kérdés, hogy az MI általi szövegfelhasználás sérti-e a kiadók szerzői jogait?
A balatonkornyeke.hu oldal kiadója, a Like Company beperelte a Google-t (annak magyarországi képviselőjén keresztül), amiért a vállalat hozzájárulás és ellenérték nélkül használta fel a kiadó cikkeit a Gemini mesterséges intelligencia betanítására, illetve a chatbotfelhasználók által feltett kérdéseire adott válaszaiban – írja a Portfolio.
A magyar bíróság előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult a vonatkozó európai irányelvek értelmezése érdekében, és a szóbeli tárgyalásra március 10-én már sor is került.
Miért perelnek?
A mesterséges intelligencia egyik fajtájaként ismert nagy nyelvi modellek (LLM-ek) hatalmas mennyiségű szöveg elemzése alapján „tanulják meg”, hogy egy kérdésre milyen választ adjanak. Ehhez felhasználják a világhálón nyilvánosságra hozott szövegeket is. A Portfolio cikke itt megjegyzi, hogy amíg az viszonylag egyértelmű, hogy egy másik weboldal milyen feltételek között használhatja fel ezeket az információkat, a mesterséges intelligencia felhasználási módjának értelmezése még várat magára.
A Google képviselője, Dr. Szűcs szerint a betanításhoz felhasznált szöveg szavait először átalakítják tokenekké és a köztük lévő kapcsolatot leíró relációkká, és ezekből jön létre az a több milliárd paraméter, amely meghatározza, hogy a chatbot milyen választ ad a felhasználók kérdéseire. A válasz a korábban említett paraméterek által meghatározott módon, valószínűségi alapon helyezi egymás után a szavakat, ami a Google értelmezése szerint azt jelenti, hogy a felhasznált szöveg nem befolyásolja közvetlenül az adott választ. Az ügyben eljáró bíró kérdésére adott válaszból ugyanakkor kiderült, hogy ennek ellenére előfordulhat, hogy a válaszban a tanuláshoz felhasznált cikkek eredeti szövege jelenik meg. A Google ügyvédje szerint ennek valószínűsége csekély, és a cégnek nincs eszköze arra, hogy ezt megakadályozza.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A per központi kérdése, hogy az MI általi szövegfelhasználás – a betanítástól a válaszadásig – sérti-e a kiadók szerzői jogait, illetve alkalmazható-e rá a tudományos célú szövegbányászatra vonatkozó kivétel, ha az végső soron üzleti célokat szolgál.
Miért fontos ez a per?
Miután a per tétje nagy, nemcsak Magyarország, hanem másik öt tagállam és az Európai Bizottság is beavatkozott az eljárásba, élve jogukkal, hogy saját véleményüket előadják a bíróságnak. Bár a megközelítések némileg különböztek, alapvetően a kiadó jogait ismerték el. A főtanácsnok véleménye az ügyben várhatóan csak 2026 szeptemberében születik meg, ugyanakkor ettől a véleményétől a bíróság eltérhet, és az ítélet meghatározhatja az egész európai sajtóipar és a különböző mesterséges intelligenciát fejlesztő technológiai cégek jövőbeni viszonyát.
„A szabályszegés nem diszkriminatív alapon történt” – bocsánatot kért a SPAR Orsós János édesanyjától, akiről nem hitték el, hogy van pénz a kártyáján Leszállították a siket nőt a repülőről, mert „nem hallgatott” a légiutas-kísérőre A CÖF nyílt levélben kérdezi a NATO-t, mit kívánnak tenni, ha Ukrajna megtámadná Magyarországot „Jó gyerek, mert bement a ringbe, és bunyózott” – Nagy Ervin esélyei Dunaújvárosban
