2026. 03. 30. 07:28

Hetvenkilenc éves korában meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító.

Hetvenkilenc éves korában meghalt Nádasdy Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézetének oktatója, költő, nyelvész, esszéista, Shakespeare és Dante avatott fordítója, közölte hétfőn reggel a Facebookon Török András.

Mint írta:

a család kérésére szomorúan tudatom, hogy Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője 2026 március 29-én, 79 éves korában elhunyt. Gyászolják: férje Dr. Patczai Márk, lányai Nóra és Vilma, unokái Ábel, Olga, Noémi, Ágnes, Konrád és Matild, valamint kollégái, tanítványai, tisztelői.

Nyelvi és kulturális sokféleségbe született

Nádasdy Ádám 1947-ben Budapesten született Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, valamint Birkás Lilian operaénekesnő gyermekeként. A család jómódban élt – két lakásuk volt egy budapesti társasházban –, az édesanya előző házasságából született két idősebb fiúval és a németül beszélő anyai nagyszülőkkel.

Nádasdy Kálmán kora nagy sikerű rendezője volt, elsősorban az Operaházban, aminek 1959 és ‘66 között igazgatója is volt, de a nevéhez fűződik a Rákosi-korszak két nagyszabású filmje, a Ludas Matyi és a Föltámadott a tenger is. Édesapja politikai beágyazottságáról Nádasdy Ádám vajmi keveset tudott ekkoriban: kései gyerek volt, ahogy ő fogalmaz, apja az ő gyerekkorában már takarékoskodott az energiáival, és legfeljebb anekdotákat mesélt.

Arról nem beszélt, hogy a Petőfiről és Bemről szóló Föltámadott a tenger esetében milyen kompromisszumokat kellett kötnie a kommunista propagandával, hogy sokkal optimistább legyen a vége, mint hogyha győzött volna az 1848-as forradalom és az 1849-es szabadságharc. Ez sokkal később tudatosult bennem, amikor felnőtt barátaim mesélték, milyen levelet kapott apám a film bemutatása után egy történésztől: »Gratulálok a szabadságharc sikeres befejezéséhez«

– emlékezett vissza 2023-ban, a lapunknak adott interjúban.

A család nyelvi és kulturális sokfélesége megalapozta Nádasdy nyelvekhez fűződő szoros viszonyát: édesanyja, noha magyarul is kiválóan tudott, az osztrák nagyszülők kedvéért otthon németül beszélt, így a gyerekek rögtön két nyelven – magyarul és németül – is anyanyelvi szinten megtanultak. A család ezenkívül a franciát és az olaszt is rendszeresen használta, így amikor Nádasdy az olasz mellett az angol szakot választotta az egyetemen, az igazi lázadásként hatott:

Az angol volt ugyanis az a nyelv, amit senki sem tudott a családban. Mindenki tanult franciául, és tűrhetően beszélték is, ahogy egy közép-európai, középpolgári családban természetes. A szüleim tudtak olaszul, mert zenészek voltak, és a nagymama is, mert ő meg félig olasz volt. De angolul? Minek az? Távoli nyelv, gyakorlati haszna csekély, hacsak nem akar az ember odautazni – de akkor meg a francia teljesen elegendő

– írja Hordtam az irhámat című könyvében. Volt másik oka is. „Az angol a beatzene, a fiatalok nyelve volt, az életérzést is kifejezte” – emlékezett vissza 2005-ben az egész későbbi pályáját meghatározó döntésre. Nádasdy egyébként egy beatzenekar tagja is volt az egyetemi években: zongorázott és énekelt.

Előbújás költőként

Első verse 1982-ben jelent meg a Mozgó Világban. 1984-ben, 37 évesen adta ki első kötetét, Komolyabb versek címmel.

Írogattam én tizennyolc-tizenkilenc-húsz éves koromban, sőt előtte is írogattam, de akkor csak ilyen alkalmi verseket, meg csasztuskákat, meg iskolai ünnepélyekre gúnyverseket, ilyesmiket, dalszövegeket. De nem voltam megelégedve, talán gyáva is voltam, azt gondoltam, hogy majd csak ha ezek igazán jók, akkor jövök elő, akkor eltettem, később elővettem, de tulajdonképpen olyan huszonnyolc éves koromig nem vettem ezt komolyan. Vagyis hát a lelkem mélyén mindig valahol tudtam, hogy én majd egy napon…, s majd ti meg fogjátok látni…, de röstelltem volna talán, hogy valakinek nem tetszik…

– mondta a kései kezdésről. A költői szárnybontogatás így egybeesett azzal az időszakkal, amikor felismerte és fel is vállalta homoszexualitását: „Akkor kezdtem rendesen írni, s többet. Azt gondoltam, hogy ezt tudom, s akkor erről kell írni. Ha egyszer mocsaras tájon élek, akkor a mocsárról kell írni” – mondja. Fiatalon megnősült, házasságából két lánya született.

Második verseskötetében, A bőr és a napszakokban már megjelenik a homoszexuális szerelem, de akkor még szándékosan leplezett formában – egyrészt a cenzúra miatt, másrészt azért, mert inkább egyetemes élményekről kívánt írni.

Hadd mondjam meg őszintén – nekem a szerelem mint élmény és állapot nagyon fontos: az egész költői munkásságom […] a szerelmi líra felélesztése. Na most, a helyzet az, hogy az én szerelmeim mindig férfiak. S ezt az egészet, a melegséget, nehéz lett volna, nehéz volt, s most is nehéz ízlésesen áthozni, hogy se túl sok ne legyen, se túl kevés ne legyen – ahogy minden más ilyen témánál. […] Valószínűleg a versekben ez sokkal könnyebb, sőt, természetesebb, hiszen mindegy, hogy kiről van szó, ki az, akiről azt írom, hogy bejött, rám nézett, majd kiment, végül is mindegy – ki-ki gondoljon arra, ami neki fáj, ami ővele szokott ilyenkor történni, ahogy a saját élete hozta.

De nemcsak költészetében vállalta fel nyíltan szexualitását, sokszor, sok helyütt kiállt a homofóbia ellen, legutóbb támogatta a betiltott Pride-ot, elítélte a gyermekvédelmi törvényt és a homoszexualitás pedofíliával való összemosását, és explicit célként fogalmazta meg, hogy írásaival fékezze a melegellenességet.

A műfordításban is pedagógus

Magára elsősorban mindig tanárként tekintett. „Talán mert ebben vagyok a legjobb. Az ember érzi, miben jó igazán. Olyan még soha nem volt negyven év alatt, hogy ne lett volna kedvem órát tartani, hogy azt kívántam, bár lenne bombariadó, és maradna el a másnap reggeli előadás” – mondta egy 2013-as interjúban.

Tanított gimnáziumban, nyelviskolában, 1972-től 2018-ig pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kar angol nyelvészeti tanszékén. A rendszerváltás után közvetlenül az ELTE BTK oktatás- és tantervügyi reformbizottságát vezette – ehhez fűződik például az alapszak és a tanári képzés viszonyának rendezése vagy a kötött tanterv megszüntetése –, 1997-től 2003-ig tanszékvezető volt.  2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Előadásai a tanszéken legendásak voltak – ezt onnan lehetett tudni, hogy ha hajnali kilenc órára estek, akkor is színültig telt terem előtt zajlottak. Angol nyelvészetet, hangtant, nyelvtörténetet és műfordítást is oktatott.

Pályája kezdetén az angol tanszéken egyébként igen aktív irodalmi élet zajlott, Nádasdy számos kollégája szintén alkotott.

Volt egy időszak, amikor úgy elszaporodtak a költők az angol tanszéken, hogy Egri Péter professzorról, isten nyugosztalja, aki egy nagyon szigorú irodalomtudós volt, azt mesélték a rossznyelvek, hogy már készül következő munkája, amelynek az lesz a címe, hogy »Beosztottaim lírája a hetvenes-nyolcvanas években«. Kétségkívül volt egy kör, amely önképzőkör jelleggel, havonta vagy kéthavonta találkozott. Elolvastuk egymásnak a verseinket, vagy előre kiosztottuk s elemeztük, megbíráltuk.

Nemcsak költőként, de műfordítóként is jelentős munkát végzett, leginkább az olyan klasszikusok újrafordításával került be a köztudatba, mint Dante Alighieri Isteni színjátéka vagy Shakespeare drámái. Utóbbiakat számos színház is az ő fordításában tűzte műsorára, mert Nádasdy nem titkolt célja volt e művek közérthetőbbé, befogadhatóbbá tétele a nyelvi eszközök segítségével. Mondhatni pedagógiai megfontolással fordított: „Fodor Géza, a néhai kiváló dramaturg és irodalmár azt mondta egykor a Hamlet-fordításomra, hogy mintha azt mondanám a közönségnek: márpedig ti addig haza nem mentek, míg az utolsó sorig meg nem értitek az egészet” – idézte fel egy interjúban.

Hasonló szellemben „magyarról magyarra” is fordított: a Bánk bánból, a Csongor és Tündéből, és Az ember tragédiájából is készített mai nyelvezetű, prózai verziót.

Ezt a három régit közelebb akartam hozni a magyar ifjúsághoz. Egy magyartanár barátom mondta a Csongor és Tündéről, hogy azt szépen lassan be lehetne tenni az irodalmi múzeumba. A fordításom viszont úgy működik, mintha esőtetőt csináltam volna egy szép, régi, rozoga épülethez. Meghosszabbítottam az életidejét, még harminc évig tarthatja így magát. Az ember tragédiája más, mert vallásról, filozófiáról szól, olyan örök témákról, amiket agresszívebben tol az olvasó képébe az én prózai fordításom. Miért mondja az Úristen, hogy ő megteremtette a világot, és most pihenni megy? Ne pihenjen, már bocsánatot kérek, foglalkozzon velünk!

– fogalmazott interjúnkban.

Valláshoz való viszonyáról is gyakorta beszélt: például arról, milyen nagy hatással volt rá egy látogatás, amit egy szerzetesnek állt iskolatársa meghívására tett a Pannonhalmán. „Katolikus neveltetést kaptam, de sosem magyarázta el a nagymama, hogy van-e Isten, mert ő hagyományosan vallásos volt, s talán ezt a kérdést nem is tette föl. Talán igaza is volt: hülye kérdés, el kell menni templomba, s aztán majd ott… de hát ez nekem nem ment. Vívódtam, gyötrődtem, s így kerültem oda. A végén persze nem azzal a tudattal jöttem haza, hogy megmondták, van isten – hát ezt így nem mondták. Annyit mondtak, hogy hogyan élnek, meg hogy négyszáz éve is, meg hatszáz éve is úgy éltek, és egyáltalán: hirtelen annyira rám zúdult az a hatalmas kultúra, az a hatalmas biztonság, meg az a hatalmas épület” – emlékezett vissza.

Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Mentes Júlia és Rezes Judit Madách Imre Nádasdy Ádám szövege alapján készült Embtrag című Székely Kriszta rendezte előadás próbáján a budapesti Katona József Színházban 2023. október 5-én.

Örök optimista

A kutatás és oktatás mellett a nyelvi ismeretterjesztést is küldetésének tartotta. Magyar Narancsban Modern Talking címmel írt nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatot, a kilencvenes évek elején a BUKSZ-ban vitt nyelvi rovatot, a Klubrádión Szószátyár címmel szerkesztett műsort Kálmán Lászlóval, és az Élet és Irodalomban is rendszeresen pubikált. Ezen kívül folyamatosan tartott előadásokat, és számos ismeretterjesztő kötete, esszéje jelent meg.

Sokszor, sokat beszélt arról, hogy nyelvünk változása természetes folyamat, nem pedig hanyatlástörténet. Az ilyesfajta változásokhoz, vagy épp a szlengnek tulajdonított szójáráshoz megengedően, sőt, őszinte lelkesedéssel fordult.

A múltkor valaki mit is mondott? Hogy »kimaxolta a cukiságfaktort«. Na most, önmagában ez a viselkedés, ha valaki kimaxolja a cukiságfaktort, az nagyon irritáló, de a kifejezés maga az gyönyörű! Hogy ezt így meg tudja ragadni, ez a nyelv olyan csodálatos! Ilyen pontossággal tudja leírni ezt a gusztustalan viselkedést!

– mondta például a Partizánnak adott életútinterjúban.

1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. 2021-ben elnyerte a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány életműdíját.

Nádasdy Ádám magát több helyütt örök optimistaként jellemezte, azt vallotta, hogy az élethez mindenekelőtt kíváncsinak kell lenni. A Hamu és Gyémántnak adott interjúban úgy fogalmazott:

Lehet, hogy gyermeteg dolog, és nem illene egy felnőtt, érett emberhez, de töretlen optimizmussal szemlélem a világot. A világ izgalmas, és az érdekesség mindent ellensúlyoz – hiszen a csúnya is lehet érdekes. Alkati kérdés, ki az, aki szeret a dolgokba úgy belenézni, hogy nem az ítélkezés az első szempontja. Kutatóként az érdeklődés hozzásegít ahhoz, hogy a rossz dolgokat ne rossznak lássuk, hogy ne csak a negatívumokat vegyük észre, hanem hogy milyen izgalmas minden, ami körülvesz bennünket.

A Nagy Duett: egy duó búcsúzott, de egy páros visszatérhet Zárás előtt nem sokkal 280 millió forintot gyűjtöttek össze Szabó Bence százados támogatására Orbán Viktor Facebookozni tanított a stratégiai eligazításon Orbán Viktor Békéscsabán: A haza jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni