2026. 01. 28. 15:11
A magyar politika hol etnikai, hol szociális oldalról közelített a cigányok felé, miközben szinte a kezdetektől problémaként tekintett rájuk. Az anticiganizmus, a romaellenesség kezdetét nem tudjuk meghatározni, a hatalom mindig is nevelni, kontrollálni, korlátozni igyekezett a romákat, a róluk szóló politikai beszéd ma is paternalista és kriminalizáló, épp a lényeget fedi el. Majtényi György történészt kérdeztük a politikai cigányozás kezdetéről és változásairól.
A magyar politikai beszédben történelmi gyökerei vannak a romák megbélyegzésének, a kérdéskör félreértelmezésének és politikai célokra való felhasználásának. Iskolapéldáját nyújtották ennek Lázár János nagy felháborodást kiváltott szavai, miszerint a cigányság belső tartalékot képez, hogy – a miniszter értelmezésében a migránsok helyett – „másnak a szaros mosdóját takarítsák”. Lázár bocsánatkérése ellenére az ügy nem tűnt el a közbeszédből, és akár a Fidesz támogatottságára is hatással lehet.
Az anticiganizmus sztereotípiákra építő kirekesztés, amely szociális, biztonsági problémaként jeleníti meg a romákat a politikai szólamokban, néha atyáskodó, néha kriminalizáló éllel. A politikai térben tapasztalható „cigányozás” eredetéről, máig jelen lévő megnyilvánulásairól, illetve az antiszemitizmushoz mért különbségeiről kérdeztük Dr. Majtényi György történészt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszorát, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosát, a Digitális Roma Levéltár felelős szerkesztőjét.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Több száz fekete WC-kefét borítottak Lázár János batidai kastélya elé – videó „Besokalltam” – távozik az érdi szakrendelő igazgatója Voith Ági egyik utolsó interjújában: „A fejemben megmaradtam annak a 25 éves, renitens, bohém lánynak, aki voltam” Magyar Péter lemondta a találkozót a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatával, két okot jelölt meg
