2025. 07. 07. 15:50

A szabadságot nem kiveszi a dolgozó, hanem kiadja a munkáltató, meghallgatva a dolgozó kérését, így.

A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét – ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat. A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat – foglalja össze a Niveus.

A legnagyobb tévhit az, hogy a szabadságot a dolgozó kiveszi. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy előzetesen meghallgatja a munkavállaló kérését. Éves szinten 7 nap szabadság kivételének időpontjáról a munkavállaló dönthet. A hét napon felüli szabadságok időzítéséről azonban már a munkáltató dönt

– hívta fel a figyelmet a cég bérügyviteli menedzsere, Bartók Szandra. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik az is, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállalói rendelkezik.

A nyári időszakban különösen fontos a gondos tervezés: miközben egyes ágazatok – például a turizmus, vendéglátás vagy mezőgazdaság – éppen ilyenkor pörögnek fel, máshol (pl. gyártás, termelés) a céges leállások miatt ilyenkor zajlik a szabadságolás. Az sem ritka, hogy a dolgozók egyszerre szeretnének pihenőt kérni – amit a munkaadók nem mindig tudnak teljesíteni.

„Az időbeni tervezés nemcsak a gördülékeny működés záloga, hanem jogszabályi kötelezettség is. A szabadság időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg” – emeli ki Bartók Szandra.

A nyári szabadság kulcskérdései 2025-ben:

• Nem lehet előre kiadni meg nem szerzett szabadságot – ilyenkor fizetés nélküli szabadság jöhet szóba, amelynek engedélyezése bizonyos esetekben a munkáltató döntésétől függ. Jellemző még az is, hogy extra fizetett szabadságban állapodnak meg. Ez a fizetés nélküli szabadságon felüli opció abban az esetben, ha elfogy az éves, törvényes szabadságkeret.
• Legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.
• Rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás.. Attól, hogy a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.
• A bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.
• A szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.

A mesterséges intelligencia már a szabadságokat is intézi?

A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

„2025 nyarán már nem az Excel-tábláké a főszerep – aki komolyan veszi a szabadságkezelést, digitális megoldásokkal dolgozik” – tette hozzá a szakértő.

10 pontban a legfontosabb szabadságos tudnivalók, kérdés-válasz formájában:

• A dolgozó kérheti, hogy mikor menjen szabadságra?

Részben igen. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot vehet ki saját döntése szerint, a többit a munkáltató osztja be – természetesen a dolgozóval való egyeztetés után. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

• Kötelező kiadni az arányosan járó szabadságokat év közben?

Nem. Nincs olyan szabály, amely például félévente arányosan előírná a szabadság kivételét. A lényeg az, hogy az éves szabadságot adott év végéig ki kell adni néhány megengedő szabálytól eltekintve.

• Minden évben jár egy hosszabb szabadság?

Igen. Ha nincs ettől eltérő megállapodás, évente egyszer 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a dolgozónak a munkavégzés és rendelkezésre állás alól.

• Előre kiadható-e még meg nem szerzett szabadság?

Nem. Csak a már megszerzett szabadság adható ki. Ha elfogyott, akkor fizetés nélküli szabadság vagy egyedi megállapodás jöhet szóba.

• Mi a helyzet a nyári csúcsszezonnal vagy leállással?

A munkáltató jogosult szabadságot elrendelni – például üzemi leálláskor vagy ha a működés ezt indokolja. Legalább 15 nappal előre jeleznie kell a szabadság időpontját.

• Rugalmas vagy részmunkaidős munkavállalóknál hogyan kell számolni a szabadságot?

A szabadság napokban jár, nem órákban – kivéve, ha a munkarend miatt az órás elszámolás indokolt. Ilyenkor a napi beosztott órák kerülnek levonásra az éves keretből. A szabadságra való jogosultságot a törvény napokban határozza meg. Ha az alkalmazott munkarend miatt a szabadság órában történő elszámolása indokolt a munkáltató részéről, a napokban járó törvényes szabadság mértéke kerül felszorzásra a szerződésben rögzített napi munkaidővel az éves keret megállapításához.

• Milyen dokumentáció szükséges a szabadsághoz?

A munkáltatónak kötelező vezetni a szabadságok nyilvántartását, és minden szabadságot rögzíteni kell a havi munkaidő-nyilvántartásban.

• Mennyit fizet a munkáltató szabadság idejére?

A dolgozót távolléti díj illeti meg, amely nemcsak az alapbért, hanem bizonyos pótlékokat is tartalmazhat. Ezt a modern bérszámfejtő rendszerek automatikusan kiszámolják.

• Megtagadhatja a munkáltató a szabadságot?

Csak súlyos működési ok vagy kivételes gazdasági érdek esetén, maximum 60 napos halasztással. Ezt írásban kell indokolni, és új időpontot kell ajánlani.

• Érdemes nyári szabadságtervet készíteni?

Igen. Bár nem kötelező, a tervezhetőség, a zökkenőmentes működés és a jogszabályi megfelelés miatt célszerű előre kialakítani egy nyári szabadságolási tervet.

Lesújtott a vihar az országra: megbénult a vasúti közlekedés, 150 ezer háztartás maradt áram nélkül Az ukrán nagykövet beköltözött egy csomagtartóba Rejtélyes kardot húzott ki a folyóból egy horgász Otthon Start: ha szeretné felvenni a 3 százalékos hitelt, ezzel is számoljon