Vannak még, akik kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását. 2026. 02. 17. 15:40

Vannak még, akik kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását. Farkas András nyugdíjszakértő újabb lehetőségeket ismertetett a nyugdíj újraszámítása kapcsán.

Két hete már írtunk arról, hogy akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesültek, azoknak – nyugdíjkorhatáruk betöltésének napján – az ellátása automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult. Ők kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását, amennyiben az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében az összes többi nyugdíj-újraszámítási lehetőséget mutatja be.

A rögzített nyugdíj helyett új megállapítású nyugdíj választása

Ha valaki nyugdíjrögzítést kért (vagyis a nyugdíjkorhatára betöltésével a nyugdíját folyósítás nélkül kérte megállapítani, de a nyugdíj tényleges igénybevétele nélkül dolgozott tovább), akkor a nyugdíj későbbi igénybevétele esetén – ha a számára az lenne kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett, ha a rögzített nyugdíj megállapításának – a nyugdíjkorhatára betöltésének – napját követően legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett.

Ilyen esetben szolgálati idő szerzésére azért van lehetőség, mert a rögzített nyugdíj alapján az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, vagyis a keresetét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is.

Megjegyzi, hogy az utóbbi években a rögzített nyugdíj helyett jellemzően célszerűbbnek bizonyult a tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított nyugdíj igénybevétele a rögzített nyugdíj helyett, miután az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme (ez a nyugdíj-megállapítás során meghatározó jelentőségű körülmény a valorizáció miatt) meghaladta az infláció növekedési ütemét (ami a nyugdíjemelés mértékét határozza meg).

Emiatt szerinte, ha valaki a versenyszférában dolgozni akar a nyugdíjkorhatára betöltését követően is, a rögzített nyugdíj helyett célszerűbb a nyugdíj tényleges megállapítását kérni és mellette dolgozni, mert így kettős jövedelemforrása lehet: a nyugdíja mellett fölveheti a járulék- és szocho-mentessé váló keresetét is.

A helyzet a közszolgálati jellegű jogviszonyokban dolgozók számára eltérő lehet a közszférában érvényesülő korlátozások miatt. A közszférában a nyugdíj szüneteltetésével járó korlátozásokat csak hat ágazatban oldották fel: szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési, egészségügyi ágazatok.

Rokkantsági ellátás helyett nyugdíj igénylése

Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül, és betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíját, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják tovább a részére. A nyugdíjszakértő szerint célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők is minden esetben igénylik a nyugdíjukat.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Az igénylés mellé nyilatkozatot csatolhatnak, amelyben kijelenthetik, hogy ha a megállapított öregségi nyugdíj összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor a nyugdíj igénylését visszavonják. Ez esetben a rokkantsági ellátásukat folyósítják tovább a részükre a korhatáruk betöltése után is.

Ha nem tettek volna ilyen előzetes nyilatkozatot, és a megállapított nyugdíj alacsonyabb összegű lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor az alacsonyabb összegű nyugdíjat megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lemondhatnak a megállapított nyugdíjról, ez esetben is a rokkantsági ellátásukat folyósítják tovább.

A legtöbb esetben azonban a megállapított nyugdíj összege magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás összege, vagyis a nyugdíj igénybevétele az előnyös megoldás – jegyezte meg a nyugdíjszakértő.

Speciális újraszámítási lehetőségek

A nyugdíj két speciális esetben is újraszámítható:

• ha a vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve,
• ha utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani.

Ha az érintett személynek vállalkozói tevékenységéből származó, járulékalapot képező vállalkozói jövedelme után van  járuléktartozása, ezt utólag is rendezheti, de ez esetben a nyugdíja összege csak a tartozás rendezését követő hónaptól változhat, visszamenőleg nem.

A tartozás utólagos – a nyugdíj megállapítása utáni – megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

A nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás keretében akkor kérhető, ha

• a nyugdíj-megállapító hatóság jogszabálysértő módon járt el, vagy
• olyan új tények, adatok, bizonyítékok kerültek elő a nyugdíj-megállapítást követően, amelyek az ismételt megállapítást indokolttá teszik.

Mind az esetleges jogszabálysértés tényét, mind az utóbb ismertté vált tényeket, körülményeket az érintett nyugdíjasnak kell bizonyítania.

Ha a nyugdíj-megállapító határozat véglegessé válását követően nem derült fény olyan tényekre (például a nyugdíj-megállapítás időpontjában nem ismert újabb szolgálati időtartam vagy nyugdíjjárulék alapját képező kereset kapcsán), amelyek alapján a nyugdíj összegét kedvezően meg lehetne változtatni, akkor a nyugdíj felülvizsgálata, újraszámítása megalapozottan nem kérhető.

A keresztapa tanácsadójától az apokalipszis helikoptereséig – Robert Duvall pályája képekben Megszűnik a Messenger egyik verziója Elefánttámadásban halt meg egy magyar turista Srí Lankán Putyin tanácsadója: Készek vagyunk akár több millió embert is elveszíteni