2026. 05. 15. 15:50
Rácz András külpolitikai elemző szerint nem teljes fordulópont, de újabb figyelmeztetés a május 13-i kárpátaljai orosz támadás. A térség biztonságának illúziója már korábban megdőlt, az orosz légitámadások mintázata alapján pedig további csapásokra is lehet számítani. Az Oroszország-szakértő úgy látja: a magyar diplomáciai tiltakozás fontos, de önmagában nem fogja megakadályozni Moszkvát, hogy katonailag fontosnak tartott kárpátaljai célpontokat támadjon.
Nem tekinthető teljes fordulópontnak a május 13-i kárpátaljai orosz támadás – mondta el a 24.hu érdeklődésére Rácz András külpolitikai szakértő, aki szerint az a tétel, miszerint Kárpátalja biztonságos lenne, már korábban megdőlt. Ezt előbb a tavalyi munkácsi robotrepülőgép-támadás, majd idén az április 1-jei dróntámadás írta felül. A legutóbbi orosz akció ugyanakkor a legnagyobb volt a térséget ért eddigi támadások közül. Rácz szerint ez nem is a minőségében, sokkal inkább az intenzitásában különbözött a korábbiaktól.
A szakértő felidézte, hogy a háború első éveiben Kárpátalja valóban Ukrajna egyik legbiztonságosabb térségének számított. A teljes körű invázió elején Volócnál ugyan találat ért egy vasúti alállomást, de ezt követően hosszú ideig nem támadták a megyét. Kárpátalján nem volt kijárási tilalom, ritkák voltak a légiriadók, ezért a helyi lakosság és az intézményrendszer is hozzászokott a viszonylagos biztonsághoz. Rácz szerint ezt mutatja az is: Ungváron komoly felháborodást okozott, hogy a szerdai támadás idején több óvóhely ajtaja zárva volt.
Most egy gyors adaptációs időszak következik, mert abból a mintázatból, ahogy az orosz légitámadások működnek, nagyon erősen valószínűsíthető, hogy lesz további támadás is
– jelezte az Oroszország-szakértő.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Füst gomolyog egy kijevi lakónegyednél 2026. május 14-én, miután heves orosz rakéta- és dróntámadás érte az ukrán fővárost. Ukrán források szerint négy ember életét vesztette, harminchárman – köztük egy két hónapos csecsemő – megsérültek.
Ennek szerinte az az egyik oka, hogy a több mint három éven át viszonylag biztonságosnak számító megyébe stratégiai jelentőségű üzemek, köztük hadiipari kapacitások is áttelepültek, így ma már több, katonailag releváns célpont lehet Kárpátalján, mint a háború előtt volt.
A szakértő ugyanakkor óvatosan fogalmazott arról, hogy a támadásnak lehetett-e kifejezetten Magyarországnak szóló politikai üzenete.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat
„Sátorba se költözhettem” – Pintér Sándor a fényűző minisztériumról a kormányzati átadás-átvételen Magyar Bálint: Orbán Viktor „kápói” miatt bukik a Fidesz Hankó Balázs 261,7 milliárd forintot adott volna Krausz Ferenc alapítványának Napokig bolyongott étlen-szomjan egy ötéves kisfiú
