szombat, március 7, 2026
KezdőlapGAZDASÁGSzijjártó egy olyan számot mondott az orosz gázról, amit a kormány eddig...

Szijjártó egy olyan számot mondott az orosz gázról, amit a kormány eddig elhallgatott

Közzétéve:

2026. 03. 07. 06:56

  • Február végén Washingtonban közös nyilatkozatot írt alá Magyarország több kelet-közép-európai és balkáni országgal, valamint az Egyesült Államokkal a régió földgázellátásának biztonságáról. 
  • A szándéknyilatkozat egyik fő célkitűzése, hogy a már meglévő, tervezés vagy építés alatt álló infrastrukturális projekteket felgyorsítsák annak érdekében, hogy a tengeri kikötők felől érkező cseppfolyósított földgázt (LNG) több ágon is el lehessen juttatni a térség szinte valamennyi országába.  
  • Újdonság, hogy Európai Unión kívüli és 100 százalékban az orosz gáztól függő balkáni országok is szándéknyilatkozatot tettek arról, hogy diverzifikálnák a gázellátásukat.
  • Nagy meglepetés, hogy a nyilatkozatot aláírta Szerbia is, amely kulcsszerepet játszik az orosz gáz egyetlen európai tranzitfolyosójának, a Török Áramlatnak az üzemeltetésében. Az oroszbarát politikát folytató ország eddig óvakodott attól, hogy elköteleződjön bármilyen irányú diverzifikáció irányába.
  • Ezzel felsejlik annak lehetősége, hogy Török Áramlaton keresztül a jövőben nem orosz eredetű földgázt is szállíthatnak Európába, miközben az összekapcsolt gázhálózatokban Ukrajnának is fontos szerepet szánnak. 
  • Szakértők szerint az amerikai nyomásgyakorlásnak köszönhető, hogy egyes országok megváltoztatták a korábbi álláspontjukat.

Különösen érdekes azt látni, hogy Magyarország és Szerbia is az aláírók között van, ezek az országok ugyanis eddig eltérő megközelítést alkalmaztak

– nyilatkozta Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter a találkozón.

Szijjártó egy olyan számot mondott az orosz gázról, amit a kormány eddig elhallgatott

Elmedin Konaković (középen), Bosznia-Hercegovina külügyminisztere.

A február 24–25-én Washingtonban rendezett, Transatlantic Gas Security Summit elnevezésű esemény idején összesen 13 ország:

  • az Egyesült Államok,
  • Magyarország,
  • Bosznia- Hercegovina,
  • Bulgária,
  • Görögország,
  • Horvátország,
  • Lengyelország,
  • Litvánia,
  • Moldova,
  • Románia,
  • Szerbia,
  • Szlovákia,
  • valamint Ukrajna

írt alá egy nyilatkozatot annak érdekében, hogy a közép- és kelet-európai térség földgázellátását biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tegyék. Az Európai Bizottság képviselői, illetve nemzetközi energiacégek vezetői mellett a tárgyaláson amerikai részről Chris Wright energiaügyi miniszter és Doug Burgum belügyminiszter vett részt.

A nyilatkozatban egyebek közt deklarálták, hogy erősíteni kell a regionális együttműködést, az egyes országok energiarendszereinek összekapcsolását, és szükség van a piaci korlátok lebontására a térségben. Kiemelt cél a források diverzifikálása, valamint az infrastruktúra fejlesztése.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A találkozó után egyes sajtóbeszámolókban az eseményt úgy interpretálták, hogy az az orosz gáz régiós kiszorítását és amerikai LNG-vel történő helyettesítését célozta, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyorsan reagált erre, leszögezve: „Oroszország vagy az orosz gáz egyetlen szóval sem szerepel” a megállapodás szövegében. A politikus elismerte, hogy a tárgyalások során létezett olyan tervezet, amelyben ez megjelent, de módosításokat javasoltak, és végül egy olyan szöveg született, amelyet a magyar fél is elfogadhatónak tartott.

Nem orosz gáz érkezne Szerbia felől – lehetséges ez?

Újdonság, hogy a szándéknyilatkozatot aláíró országok között nem csak uniós tagállamokat találunk – amelyeknek egyébként a REPowerEU ütemterv nyomán már 2027-ig meg kell szüntetniük az orosz vezetékes gáz és LNG behozatalát. (A döntés ellen a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz.) Ezzel szemben a dokumentumot szignálta Szerbia és Bosznia-Hercegovina is, továbbá olyan fejlesztésekre tettek ígéretet, amelyek Észak-Macedóniát is érintik.

A nyugat-balkáni államok belépése azért fontos fejlemény, mert ezek az országok gyakorlatilag 100 százalékban függenek az orosz gázforrásoktól, ellentétben az uniós tagokkal, amelyek már eddig is tettek lépéseket a különböző szintű diverzifikáció felé – magyarázta a 24.hu-nak Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutató főmunkatársa.

Nagy meglepetés Szerbia aláírása. Miért jelentős ez?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz!

Szijjártó egy olyan számot mondott az orosz gázról, amit a kormány eddig elhallgatott

Szijjártó egy olyan számot mondott az orosz gázról, amit a kormány eddig elhallgatott

Magyar Péter: Szerintem egy általános iskolás is tudja, hogy mit jelent ez a mondat Nagy Feró: Tiszteletben kell tartani, amit a fiatalok gondolnak a világról, de ők nem tartják tiszteletben azt, amit én gondolok Vége a jelöltállításnak: a Jobbik végül nem, de a Szolidaritás-Munkáspárt szövetség indulhat a választáson Ukrán pénzszállítók ügyvédje: Teljes a káosz, egymásnak mondanak ellent a hatóságok

ÚJ AZ OLDALON

Több ilyen