2026. 02. 22. 10:55
A törökök már a XIV. század végétől folyamatosan támadták a Magyar Királyságot: nyílt csatában erősebbek voltak, a passzív védelem pedig nem állította meg a betöréseket. A magyar katonaság minden ellenséges portyát megtorolt, Zsigmond király pedig nemzetközi összefogáson dolgozott, miközben elkezdte a déli végvárrendszer kiépítését. A legelső török-magyar összecsapásokkal és védelmi stratégiákkal kezdjük a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából indított cikksorozatunkat.
Az 1526. augusztus 26-án megvívott mohácsi csata nem elsősorban embervesztesége vagy II. Lajos király halála, hanem hosszabb távú következményei miatt vált a magyarság egyik legnagyobb tragédiájává. Tizenöt évvel később a több mint félezer éve fennálló európai hatalom, a Magyar Királyság megszűnt önállóan létezni, az ország egy oszmán és egy Habsburg részre szakadt, majd a romokon nem sokkal később egy harmadik államalakulat is megszületett: az Erdélyi Fejedelemség. Ez utóbbi mentette át a magyar államiságot, a közös magyar haza eszméjét a következő évszázadokra. 2026-ban, a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján cikksorozatot indítunk Mohács500 címmel, amelyben a téma szakértőivel beszélgetve a legfrissebb tudományos eredmények mentén mutatjuk be az eseményeket. A nagy nemzeti tragédia előzményeit és következményeit, a két szemben álló hatalom adottságait, lehetőségeit és felkészültségét, illetve természetesen magának a csatának a pontos krónikáját.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A nyitó részében az első találkozásokról, ezek tanulságairól, illetve a méltatlanul alulértékelt Luxemburgi Zsigmond király védelmi intézkedéseiről kérdeztük Dr. Pálosfalvi Tamás történészt, az ELTE HTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát.
Haláleset, lemondás, feloszlás: ma öt magyar település dönt Egy éve ilyenkor: vérnyomáscsökkentővel akart segíteni kollégáján, ájultan esett össze a 35 éves nő Pókember-kvíz: mennyire emlékszel a hálószövő mozis kalandjaira? „Hetvenkét évet voltam Mártával. Most már csak arra várok, hogy végre újra együtt lehessünk” – interjú a százéves Kurtág Györggyel
