2026. 03. 23. 11:07
Világszerte több tíz millió ember szenved a pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavartól, amely azt eredményezi, hogy a szív felső üregei szabálytalanul és nagyon gyorsan húzódnak össze. A tünetek lehetnek enyhébbek, például fáradtság vagy légszomj, de a legnagyobb veszély egyértelműen a stroke megnövekedett, mintegy ötszörös kockázata, amelynek oka, hogy pangó vér miatt kialakuló vérrög az agyba juthat.
Ebben kulcsfontosságú szerepe van a szív bal pitvarának egy apró, zsákszerű kitüremkedésének, amit bal pitvari fülcsének neveznek. Ennek szerepe azért jelentős, mert itt könnyen megrekedhet a vér, ami miatt vérrög alakulhat ki, ez pedig az agyba jutva stroke-ot okozhat. A kutatók emiatt jó ideje vizsgálják már, hogyan lehetne megkerülni ezt a területet, most pedig úgy tűnik, van egy megoldás, ami rendkívül ígéretesnek tűnik – írja a Science Alert.
Állatokon már bevált
Napjainkban a legtöbb, hasonló problémával küzdő beteg számára vérhígító gyógyszert írnak fel, amelyek ugyan csökkentik a véralvadás veszélyét, és jelentősen mérséklik a stroke kockázatát, de vannak hátrányai is. Ilyen például az, hogy növelik a vérzés kockázatát, ami sokaknál veszélyes lehet – különösen az idősebbek esetében, vagy azoknál, akiknek más betegségeik is vannak, például gyomorfekély, magas vérnyomás, máj- vagy vesebetegség, esetleg rák.
Egy másik lehetőség a bal pitvari fülcse elzárása, mivel azonban ennek alakja és mérete páciensenként eltér, az eljáráshoz használt merev implantátumok nem jelentenek teljes megoldást. Előfordulhat, hogy a széleken szivárgó vér rögökké alakul, az eszközt a helyén tartó alkatrészek pedig a szív szövetét is károsíthatják.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A kutatók azonban már javában tesztelnek egy új, eddig csak állatokon próbált technikát.
Merev implantátum behelyezése helyett ehhez egy mágnesesen irányítható folyadékot, úgynevezett magnetofluidot alkalmaznak, amelyet közvetlenül a bal pitvarfülcsébe injektálnak, katéteren keresztül. Miután a folyadék bejutott, egy külső mágneses mező segít a helyén tartani és vezetni azt, így képes kitölteni az egész területet. A folyadék perceken belül hiánytalan lezárja az üreget, felvéve az egyénenként eltérő formát. A gél képes arra is, hogy beépüljön a szív belső nyálkahártyájába, sima felületet képezve, ami csökkentheti a vérrögképződés esélyét.
Az egyetlen bökkenő, hogy eddig csak állatokon tesztelték a technikát: a kutatók először patkányokon, majd sertéseken folytattak kísérleteket. A sertéseken végzett vizsgálatban a magnetogél 10 hónapig stabilan a helyén maradt, vérrögképződés vagy szivárgás jele nélkül. Az állatokon egyéb káros biológiai hatásokat sem figyeltek meg.
Az ígéretes eredmények ellenére tehát a technika továbbra is kísérleti stádiumban van. Mielőtt megkezdődhetnének az emberi vizsgálatok, a kutatóknak igazolniuk kell a hosszú távú biztonságosságot, finomítaniuk kell az anyag bejuttatásának módját, és biztosítaniuk kell, hogy az nagyobb állatkísérletekben kiszámíthatóan viselkedjen. Ez pedig akár évekbe is telhet.
Tisztázást vár Szijjártó szivárogtatásaival kapcsolatban az Európai Bizottság Mégsem tartja hitelesnek Magyar Pétert a fideszes kivagyiságot kritizáló kormánypárti polgármester Okosabb vagy, mint egy negyedikes? – alsó tagozatos matematika kvíz Kvíz: a Frakk, a macskák réme igazi klasszikus, de mindent tudsz is róla?
