2026. 04. 18. 16:58
Oszmán bég apró állama viharos gyorsasággal növekedett, még az sem törte meg a lendületét, hogy egy komoly katonai vereség után feldarabolták, felosztották. Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedére az Oszmán Birodalom háromszorosan haladta meg a Magyar Királyság területét és lakosságszámát. Mi volt a sikerük titka és hogyan jutottak el idáig? Erre keressük a választ a mohácsi csatát feldolgozó sorozatunk folytatásában.
I. Szulejmán trónra lépése után egyből hadjáratot indított Magyarország ellen, 1521-ben elfoglalta az ország kulcsának, kapujának tekinthető Nándorfehérvárt. Minden bizonnyal már ekkor meg akart ütközni a magyar sereggel, ám II. Lajos elkerülte a számára biztos vereséget ígérő összecsapást – írtuk a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző részében. A folytatásban kis időre elengedjük az időrendet, és az ellenségre koncentrálunk. Ágoston Gábor történész, oszmanista, a washingtoni Georgetown Egyetem professzorának segítségével áttekintjük az Oszmán Birodalom viharos sebességű felívelését az alapító Oszmán bégtől a magyarok végzetét elhozó Szulejmánig. Alig 200 év alatt egy apró török fejedelemségből a kor leghatalmasabb birodalmává nőtte ki magát, a szultán 1526-ban már az akkori világ legnagyobb seregével támadt a Magyar Királyságra. Mi volt sikerük titka? Kik voltak a fontosabb uralkodók, és milyen logika mentén zajlott a hódítás? Mit jelent a szultán kifejezés? Ágoston professzor írásban válaszolt a kérdéseinkre, ezért sorozatunkban rendhagyó módon jelen cikkünkben is ezt a formát követjük.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
I. Oszmán
„Szarok a rendőrségre, lelőlek, baszod” – videón egy büntetőfékező sofőr ámokfutása a Hungária körúton Szombaton tovább csökken a benzin és a gázolaj ára Molnár Áron: Azt mondtam magamnak, a választások után pihenek, de pár dologgal nem számoltam „Csontvázak? Egész csontkamrák hullanak majd ki a szekrényből!” – Mire számíthatunk a kormányzati átadás-átvételnél?
