2026. 05. 23. 11:19
A vezetők személyes integritására bízni a szabadságot: szerencsejáték – írja szerzőnk.
A Negyedik Magyar Köztársaságot az újabb kétharmados többség árnyékában kellene felépíteni. Égető kérdés, hogy lesz-e elég erős a népi kezdeményezés, hogy a kormányt rákényszerítse a tisztességes viselkedésre.
Bizató és aggodalomra okot adó jelek egyaránt mutatkoznak. Biztató – és a nép igényeire reszponzív kormányzat létrejöttét vetíti előre –, hogy a TISZA két miniszterjelöltjét is visszavonta a közvélemény nyomására.
Rég láttunk ilyet.
Ellenben aggodalomra adhat okot, hogy a fideszes rezsim végül szemlátomást nem az autokratikus hatalomgyakorlásba, a korrupcióba és az agymosó propaganda szégyenébe bukott bele, hanem a rossz gazdasági teljesítményébe. A szabadságvágyó állampolgárok tehát kétséges, hogy többségben lennének.
Miből főzünk?
Magyarország közismerten nehézségekkel küzd a népi kezdeményezés, a demokratikus kontroll terén. Az 1989-ig fennállt „reálszocialista” diktatúrák alapvetően azt a modernizációs programot hajtották végre – az agrártársadalom ipariba átvezetését és a rendi, kasztos viszonyok lerombolását –, amelyet nyugaton a polgárság és a fegyveres arisztokrácia csinált. Ennek érdekében a kommunisták egyidejűleg leszámoltak a polgári civil társadalommal, a klerikális reakció maradványaival és a munkásmozgalommal, utóbbit kooptálva, és a Pártnak alárendelve (végül kiüresítve). A diktatúra ezáltal eltüntette a színről az állampolgári önszerveződés legfőbb megnyilvánulásait, ezek híján pedig az 1989 utáni demokratikus építkezés alapvető nehézségekbe ütközött.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Kossuth Lajos tér, ünneplők 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor, az Országház előtt.
Nem mintha a „reálszocialista” diktatúra passzív alattvalókat nevelt volna, ellenkezőleg: az állampolgárokat gyermekkoruktól halálukig megannyi intézménybe szervezte be, előbb az úttörőkhöz, aztán a hadseregbe, a pártba és a szakszervezetbe, majáliskor mindenkit kivezényelt a térre vonulni és így tovább. Ezek azonban egytől-egyig felülről irányított szervezetek voltak, a népi részvétel szimulációi, voltaképpen a párturalom eszközei, semmi egyéb. Az 1989-es rendszerváltást levezényelő liberálisok éppen a „magas fenntartási költségei” miatt gyűlölték a diktatúrát.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz!
Megtöri a csendet Novák Katalin kabinetfőnöke: Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Lecsaptak a rendőrök a nagymamára, aki élőben gamerkedik – unokája orvosi számláira gyűjti a pénzt Szoboszlai nem tudja, mivel érdemelte ki Szalah barátságát 30 év után visszatért Nigériába Fekete Pákó, édesapját is megmutatta
