2024. 12. 22. 16:59
Előrehozott elnökválasztás jöhet Dél-Koreában, ahol politikai válságot okozott, hogy a tisztségéből azóta elmozdított Jun Szogjol elnök hadiállapotot hirdetett. Az Amerikával és Japánnal hagyományosan jó viszonyt ápoló konzervatív párt népszerűsége bezuhant, a Kínával konstruktívabb együttműködést képviselő baloldal pedig még jobban megerősödött. Utóbbi párt vezetője, Li Jae-Mung az esélyes, akit viszont börtönnel és közügyektől eltiltással fenyeget az igazságszolgáltatás. Szakértők szerint az elnök elmozdítasával még nincs vége a dél-koreai politikai válságnak, sőt, az még valójában el sem kezdődött.
Az egész világ figyelme Szöulra szegeződött, amikor december 3-án délután a dél-koreai elnök bejelentette a hadiállapotot. Jun Szogjol tévés beszédében „kommunista erők” aknamunkájáról, észak-koreai beavatkozásról beszélt, valamint arról, hogy az ellenzéki vezetésű törvényhozás „megbénítja” az országot.
Dél-Korea elnöki rendszer, azaz az államfő a domináns politikai szereplő. A pozíciót a közelmúltig a konzervatívok által támogatott Jun viselte. A törvényhozásban – a Koreai Köztársaság Nemzetgyűlése – azonban a 2024-es választás óta stabil baloldali többség van. Az elnök ezt a gordiuszi csomót akarta átvágni lényegében úgy, hogy kiiktatja az őt korlátozó nemzetgyűlést.
Nem járt sikerrel. Alig több mint egy héttel azután, hogy Jun hadiállapotot vezetett be, most elnöki tisztségétől is megfosztatott. Miután a nemzetgyűlés már december negyedikén visszavonatta az elnökkel a rendelkezést, múlt hét végén egy bizalmatlansági indítvánnyal őt magát is elmozdították. A Koreai Köztársaság törvényhozása, a nemzetgyűlés 204-85 arányban (11 tartózkodás mellett) szavazta ezt meg. Az államfői feladatokat ideiglenesen Han Duk-szu miniszterelnök látja el.
Dél-Korea miniszterelnöke, Han Duk-szu és a kormányzó Népi Erő Pártja vezetője, Han Dong-hoon sajtótájékoztatón Szöulban, 2024. december 8-án.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A hivatalos bizalmatlansági indítvány szövege szerint az elnök megvalósította a „zendülés” bűncselekményét, amikor katonai erőt vetett be a törvényhozás ellen. Mint ismeretes, a katonák körbevették a parlament épületét, sőt be is hatoltak oda, hogy érvényesítsék az elnök akaratát. A törvényhozás azonban ennek ellenére is összeült, és megszavazta a hadiállapot visszavonását. Mivel a koreai alkotmány szerint ehhez joguk van, Junnak még a hadiállapot bevezetése éjjelén visszakoznia kellett. Politikailag rögtön elszigetelődött, most pedig hatalmát is elvesztette. Ráadásul már a rendőrség is nyomoz ellene, házkutatást is tartottak már nála, az ügyészség pedig vádat emeltek ellene, szintén „zendülés” tárgykörében.
A volt elnököt őrizetbe ugyan nem vették, de nem hagyhatja el az országot. Ez Dél-Koreában gyakran a letartóztatást megelőző rendőrségi lépés. Jun azzal védekezik, hogy jogköre kiterjedt arra, amit tett, és ragaszkodik ahhoz is, hogy elnöksége eredményes volt. Ha letartóztatják, ő lesz az első hivatalban levő koreai elnök, aki börtönbe kerül. Igaz, két dél-koreai államfőt már eltávolítottak bizalmatlansági indítvánnyal, volt elnök pedig már ült börtönben.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, itt ismerheted meg a csomagokat.Előfizetek
Már előfizető vagyok, Belépek
Kórháznak ütközött, majd a földbe csapódott egy mentőhelikopter Törökországban, négyen meghaltak Vádat emeltek a magdeburgi merénylő ellen Meggyilkolta hasonmását, hogy saját halálának tudassa be – most életfogytiglanit kapott Saját vadászgépét lőtte le véletlenül az amerikai hadsereg
