2025. 12. 13. 10:06

A testvérek közötti civakodás és veszekedés – vagyis a testvérkonfliktus – nem csupán a családi békét zavarja meg, hanem a család egészére is károsan hat. Mit tehet, és mit ne tegyen egy szülő, ha jó testvéreket szeretne nevelni? Szerkesztett részlet Jonathan Caspi családterapeuta Hogyan neveljünk jó testvéreket? című könyvéből.

Egy kutatás szerint a szülők legtöbb nem egészségügyi jellegű panasza a testvérkonfliktusokat érinti. A testvérkonfliktus pedig a szülők közötti konfliktusok forrása is, mivel az a kérdés, hogyan kezeljék a testvérek rivalizálását, gyakran szülői vitába torkollik.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a rossz testvérkapcsolatok olyan negatív következménnyel járnak, mint például az alacsony önértékelés, a magatartászavarok, a szorongás és a depresszió magasabb szintje, a tanulmányi eredmények romlása, a rossz kortárskapcsolatok. Ami pedig még rosszabb: akár élethosszig éreztethetik a hatásukat.

Azok a felnőttek ugyanis, akiknek gyermekként rossz testvérkapcsolatuk volt, kevésbé tartják magukat boldognak, több egészségügyi problémáról, magasabb szorongás- és stressz-szintről számolnak be, és a társas kapcsolatok is több nehézséget okoznak számukra.

A testvérek közötti agresszió gyakran eszkalálódik, és olyan súlyos formákat ölt, mint a fizikai erőszak vagy a bántalmazás. A testvérek közötti fizikai erőszak gyakoribb jelenség, mint gondolnánk: kutatások szerint a testvérkapcsolatok majd harmadában fordul elő.

Ez a tény sokak számára meglepő lehet, mivel a testvérek közötti erőszak felett a társadalom szemet huny, hiszen normálisnak tartja, ha a testvérek bántják egymást. A testvérek közötti erőszakkal szembesülve sok szülő csak vállat von, mondván, „A fiúk már csak fiúk”, vagy „A nővérek már csak ilyenek, huzigálják egymás haját…”.

A testvérkonfliktus nem feltétlenül rossz

Bizonyos mennyiségű konfliktus persze jót is tehet. A konfliktusokból ugyanis a gyerekek tanulhatnak, és felkészülhetnek a jövőbeli társas kapcsolatokra, sőt a konfliktusok által a közelség is erősödhet.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Gyermekkorban a testvérek gyakran keverednek nézeteltérésbe, egyszerűen csak azért, mert együtt élnek. A testvérek általában eléggé különböznek egymástól, az érdeklődési körük is eltérhet, és egyedi módon fejezik ki magukat. A kutatók szerint a legtöbb konfliktus egyszerűen a közös lakókörnyezetre, nem pedig a szülők figyelméért folytatott versengésre vezethető vissza. Ha nagyon különböző gyerekek élnek együtt, elkerülhetetlenek a nézeteltérések, például amiatt, hogy mit egyenek, mit nézzenek a tévében, ki és mikor használhatja az iPadet.

Az együttéléshez a határok folyamatos egyeztetésére is szükség van. Mindannyiunknak természetes igényünk a magánélet, a saját tér, és szeretnénk a dolgainkat biztonságban tudni. Határsértésnek tekinthetjük, amikor az egyik testvér kérés nélkül „kölcsönveszi” a másik pulóverét, megosztja testvére titkait a szülőkkel, vagy hangoskodik.

Ám a gyerekek úgy tanulják meg a határokat, hogy újra és újra megsértik, megbeszélik és közösen kijelölik őket. A határsértéseket, ahogyan az egymással versengő érdekeket és szükségleteket, vagy a testvérharcok bármely formáját, a szülőknek kell kezelniük.

A családi dinamika a testvérkonfliktusokban

Hallgatóim gyakran kérdezik tőlem: „Miért van az, hogy középsulis korunkban annyit veszekedtünk a testvéremmel, most viszont, hogy már egyetemre járunk, olyan jól kijövünk egymással?” A válasz egyszerű, bár talán kissé szarkasztikus:

Először beszélt nyilvánosan daganatos betegsége kezeléséről a brit uralkodó Videón a kaliforniai gázrobbanás Esélye sem volt döntőbe jutnia a magyarokat kiejtő holland kéziválogatottnak Tíz megyei jogú város polgármestere elhatárolódik Szita Károly javaslatától