2026. 05. 18. 14:00
Felszíni és felszín alattai vizeink egyaránt fogyatkoznak, az Alföldön lassan már a súlyos aszály számít a normának és hosszabb távon a városokban is borzalmas lesz élni a vízhiány, a felmelegedés miatt. Ezeket tudtuk meg a Magyar Tudományos Akadémia vízvisszatartással foglalkozó konferenciáján, ahol a felszólaló szakértők szerencsére lehetséges megoldásokat is felvázoltak a nem túl derűs kilátások mellett.
Az egykor víznagyhatalomként ismert Magyarország ma szinte teljes területén aszállyal küzd, ami bizonyos régiókban lassan ellehetetleníti a gazdálkodást, miközben komplett élőhelyeket és fajokat fenyeget eltűnéssel. A kialakult helyzetért csak részben okolhatjuk az éghajlatváltozást és a csökkenő csapadékmennyiséget, a megváltozott klimatikus viszonyokhoz történő alkalmazkodás hosszú évtizedes elmaradása csakugyan probléma. A Magyar Tudományos Akadémia Vízvisszatartás: megoldások a fenntartható vízgazdálkodásért címmel rendezett konferenciát, ahol szakértők mutatták be, milyen megoldásokkal lehetne tenni a szárazság enyhítéséért.
Hová lett a víz?
Amint Bozó László meteorológus a rendezvényen elmondta, a jelentős aszály nemcsak Magyarországot, hanem a teljes közép-európai régiót érinti. Ez elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásával magyarázható, amelyek felmelegedéshez, légköri változásokhoz, a vízkörforgás módosulásához vezetnek. Ezek a jelenségek gyakorlatilag egy ördögi kört hoznak létre: a hőmérséklet növekedésével egyre több víz párolog el, a levegőben megnövekszik a vízgőz mennyisége, amely maga is üvegházhatású gáz, így tovább fokozza a felmelegedést.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat
