Választási plakátok a 2022-es országgyűlési választások előtt. 2026. 02. 01. 09:42
Választási plakátok a 2022-es országgyűlési választások előtt. És egy másik kérdés: vajon több vagy kevesebb alakulat küzdhet meg a mandátumokért, mint négy éve. Meg egy harmadik: hány rendszerváltó párt maradt életben a mai napig.
Mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint, ez mintegy százzal kevesebb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 267 bejegyzett párt állhatott fel a startvonalra – írja a távirati iroda.
Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában. Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen.
2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bírságokon, a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot, 2010-2014 között pedig 51-et alapítottak. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül
- a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében,
- a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében,
- a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
- Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja
- és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt,
- 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. (MTI)
Kapcsolódó
Kamu- és törpepártok sora is gyúr az EP-választásra Az NVI rekordszámban jegyezte be az európai parlamenti választásra a jelölő szervezeteket – köztük számos olyan formációt, amelyeknek a motivációi első látásra nemigen látszanak. Az EP-választás előtt nincs állami támogatás, így tehát adódik a kérdés: most épp mit keresnek itt a kamu- és törpepártok.
1971-ben is léteztek már olyan nevek, amiket Kósáék most kiiktatnak – a Nyelvtudományi Kutatóközpont távozó nyelvésze nem érti, mire fel ez az őrült nagy felbolydulás Lánczi Tamás látványosan gyarapodik Hiába keres egyre többet Orbán Viktor, a megtakarításai folyamatosan apadnak „Köszönöm, hogy második Apámként tekinthettem Rád!” – így búcsúzott Szandi Fenyő Miklóstól
