2024. 12. 20. 07:43

Az elmúlt időszak legsimább csúcstalálkozóját tartották Brüsszelben. Ez vagy azért van, mert nagyon jó a tanács új elnöke, vagy azért, mert a két legfontosabb tagállamban és az Egyesült Államokban gyakorlatilag nem működnek a hivatalban lévő kormányok. Az EU mindenesetre mindent megtett, hogy kihúzza márciusig. Jön néhány hónap, amikor senki nem vezeti Európát Politikai menedékjogot kapott Magyarországon egy korrupcióval vádolt lengyel politikus, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki 600 millió forintot költ a kormány jogászokra, hogy szembeszálljanak a migrációs bírsággal Megvan, miért nem fogadta el az Európai Bizottság az egyetemi modellváltásról szóló törvény módosítását

2024 utolsó európai uniós csúcstalálkozóját már egy másik elnök vezette. Idén mandátumváltás volt az EU-ban, mindhárom fontos intézmény vezetése cserélődött. Az Európai Parlamentet mi választottuk meg, az Európai Parlament pedig megválasztotta az Európai Bizottságot és annak régi-új elnökét, Ursula von der Leyent. Az Európai Tanácsban ülő miniszterelnökök pedig választottak maguknak egy új elnököt, aki az üléseiket vezeti majd.

Antonio Costa nyolc évig volt Portugália miniszterelnöke, és nincs más ambíciója, csak hogy az Európai Tanács üléseit vezesse. A szocialista politikus kifejezetten jó személyes kapcsolatot ápol a többi miniszterelnökkel, még Orbán Viktorral is. De a legfontosabb tulajdonságai mégis azok, amikkel ezt a bekezdést kezdtük. A miniszterelnökök olyan embert szeretnek választani a tanács élére, aki vezetett már országot, tudja, hogyan néz ki egy csúcstalálkozó, mégsem kívánja a hivatalban lévő miniszterelnököket túlragyogni.

Costa ezt az első ülésén megoldotta. Kicsit átalakult az, ahogy a tanácsüléseket szervezik. Korábban kezdődnek, korábban érnek véget, és a tervek szerint csak egyetlen napig tartanak majd. De valójában az a lelkesedés, amellyel az uniós vezetők a tanács új elnökéről beszéltek, inkább az előző elnökről mond súlyos ítéletet.

Charles Michel, a tanács leköszönő elnöke konfliktusos szereplő volt. A viszonylag fiatal belga politikus rövid ideig volt csak miniszterelnök, a tanácsi csúcsokat kaotikusan szervezte meg, amelyek végül a határozott vezetés hiányában éjszakába és másnapba nyúló „szövegezőgyűlésekké” váltak, amelyeken a 27 miniszterelnök félmondatokon vitatkozott, hogy pontosan mi szerepeljen majd a csúcs végén kiadott tanácsi következtetésekben.

Ezeknek a félmondatoknak a súlya jelentős, de nem mindenek feletti. A tanácsi csúcsülésekből nem törvények születnek. Az úgynevezett következtetések inkább politikai irányvonalat adnak a többi szervnek, hogy mihez tartsák magukat a törvények megírásánál. De ezeket a félmondatokat azok is meg tudják szövegezni, akik valójában letárgyalják azokat. A tanácsi következtetések nagy részét még a tanácsülés előtt összefésülik a tagállamok nagykövetei, a csúcsülések esetében a Coreper II. nagykövetek. A vita az üléseken valójában csak a politikailag problémás ügyekről zajlik, ezekben már nem elég egy nagykövet felhatalmazása, hanem egy miniszterelnöké kell.

Antonio Costa első csúcsülése időben kezdődött, időben végződött, és a következtetések már az előző napon teljesen készen voltak a nagykövetek egyeztetésén, ami nagyon rég fordult elő utoljára. Hogy ez azt mutatja-e, hogy Costa képességesebb vezetője lesz a csúcsüléseknek, mint Michel volt, vagy azt, hogy a mostani csúcson valójában nem döntöttek semmiről, csak később fog kiderülni.

Mert ezen az uniós csúcson valójában tényleg nem döntöttek semmiről. Az EU átmeneti időszakának még nincs vége. Hiába volt mandátumváltás, hiába lett meg az új vezetés, az Európai Unió motorját jelentő két ország élén béna kacsa kormányok állnak. Németországban és Franciaországban is megbukott a kormány. Olaf Scholz ugyan újraindul a februári választáson, de majdnem biztosan el is veszíti azt. Emmanuel Macron politikai karrierje még bonyolultabb. A francia elnöknek szinte biztosan vége, de ez a vergődés akár 2027-ig is tarthat. Macron ezen a csúcson nem is vett részt, a francia érdekeket a német kancellár képviselte. A német és francia űrt részben megpróbálta betölteni az olasz és a lengyel kormányfő, akiknek egyébként a megválasztott amerikai elnökkel is jó kapcsolatuk van, de a valódi politikai munka márciusban kezdődhet el. Addigra beiktatják Donald Trumpot, és még abból is kiderül majd valami, pontosan mennyire lesz konfrontatív Európával szemben. Valamint megválasztják az új német kormányt is, hogy legalább az egyik valóban fontos államban létező politikai felhatalmazással rendelkező vezető legyen.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A tanácsi következtetések érdemi része pont a márciusig tartó űrt próbálja betölteni. A legfontosabb a mostani csúcsülésen Ukrajna kérdése volt, amit megmutatott az is, hogy Volodimir Zelenszkij személyesen jelent meg, hogy beszéljen a miniszterelnököknek. Az ukrán elnök a hírek szerint azt kérte, hogy újabb légvédelmi rendszereket adjanak Kijevnek, és keményen beleállt a magyar és szlovák miniszterelnökökbe. Orbán Viktorba azért, mert szerinte a magyar miniszterelnök karácsonyi tűzszünete Orbán Viktoron kívül senkinek nem jó, Robert Ficóba pedig azért, mert a szlovák kormányfő azt kérte Ukrajnától, inkább engedjék át az orosz gázt, mert az nekik olcsóbb lenne. Zelenszkij szerint felháborító, hogy valaki spórolásról beszél, amikor ők a vérüket áldozzák az oroszokkal szemben.

A következtetések szövegébe bekerült egy ikonikus rész Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének híres mondatából, amelyet elmondva sokak szerint a gyakorlatban megmentette az eurót: whatever it takes, vagyis bármi áron. Bármi áron segíteni fogják az európai kormányok Ukrajnát az Oroszországgal vívott harcában, mert Oroszország nem győzhet – olvasható a szövegben. És ami ennél talán jelentősebb is: Ukrajnában béketárgyalásokat az uniós vezetők véleménye szerint Ukrajna beleszólása nélkül nem lehet tartani. A döntés egyhangú volt, tehát Orbán Viktor is igent mondott erre.

A magyar miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatón el is mondta, hogy Magyarország mérete a konfliktus rendezésénél kisebb geopolitikai célokat tesz csak lehetővé, például a karácsonyi fogolycserét. Ezzel valamennyire újradefiniálta azt, hogy ő mit szeretne elérni ebben a konfliktusban. A szövegbe bekerült az is, hogy elfogadták az Oroszországgal szembeni 15. szankciós csomagot, pont a magyar soros elnökség alatt.

Hivatkozik még a szöveg arra a keddi döntésre, amely szerint több uniós tagjelölt állammal is sikerült előrelépni a csatlakozási tárgyalásokban. Ez a magyar soros elnökség fontos célja volt. Bekerült viszont az egyhangúlag elfogadott szövegbe az is, hogy az EU aggodalommal nézi, mi történik Georgiában. Orbán Viktor volt az egyetlen uniós miniszterelnök, aki rögtön a vitatott választások után felkereste az új grúz kormányt – legitimálva annak hatalmát. Ehhez képest mindenképp visszalépés az aggodalom kifejezése, bár a következtetés a választások elítéléséig nem megy el, csak az erőszakot kifogásolja, és az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztéséről szól.

Átmeneti tanácsi csúcs volt ez tehát, amelyen csak olyan döntések születtek, amelyek segítségével az unió a lehető legjobb helyzetben kihúzza az ünnepi interregnumot. A csúcsok márciusban folytatódnak majd, amikor gazdasági csúcstalálkozót tartanak a miniszterelnökök. Előtte viszont februárban informális csúcstalálkozóra hívta őket Antonio Costa, ahol a csapatépítés mellett Keir Starmer brit miniszterelnök lesz a főszereplő. A soros elnökséget Magyarországtól a következő fél évre Lengyelország veszi majd át.