2025. 08. 31. 11:04
Havonta jelentkező olvasónaplónkban a szerkesztőség tagjai írnak aktuális olvasmányélményeikről. Ezúttal akad Harry Potter-szatíra és filmelméleti mű a felhozatalban, Kundera pedig duplázni is tudott.
Varga Zsuzsa
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (Európa Könyvkiadó, 2010, 404 oldal)
Milan Kundera 1984-es könyve egyszerre regény és történelmi-politikai-filozófiai értekezések laza gyűjteménye. Regény, mert egy szerelem történetét meséli el a fiatal sebészorvos, Tomáš és a kisvárosi pincérlány, Tereza megismerkedésétől egészen időskorukig, előtérben az ő életutukkal és kapcsolataikkal, háttérben meg a prágai tavasz eseményeivel és következményeivel, emigrációval és orosz invázióval. És esszékötet, mert ezt a történetet únos-untalan megszakítja egy-egy jól irányzott monologizálással olyan dolgokról, mint isten és az emberi bélműködés kapcsolata, a kommunizmus giccse vagy Sztálin fiának halála.
Kundera könyvében a legkülönlegesebb talán karaktereivel ápolt belsőséges viszonya: valahogy úgy ír róluk, mint egy bölcs, megengedő édesapa. „Regényem alakjai az én saját, meg nem valósult lehetőségeim. Ezért mindegyik alakomat egyformán szeretem és egyformán borzadok tőlük: mind átlépett valamilyen határt, amit én csak kerülgettem” – fogalmaz. Olyan közel enged hozzájuk, amilyen közel csak fikciós szereplőkhöz kerülhet az ember, s addig mesél róluk türelmesen, míg meg nem értjük minden szeszélyes, különös döntésük miértjét. Ilyen mélyen megmerítkezve a lelki világukban lehetetlen nem kedvelni ezeket a karaktereket: az ábrándozó Terezát, a nőcsábász Tomášt, a lázadó festőnőt, Sabinát és a hősszerelmes tanárt, Franzot. A regény a közöttük kibontakozó szerelmi sokszöget és az emberi kapcsolatok feloldhatatlan ellentéteit boncolgatja – a legfrappánsabban talán abban a két fejezetben, melyekben a Sabina és Franz közötti félreértések lajstromát, a Meg nem értett szavak kisszótárát mutatja be. Mit várhat az ember egy kapcsolattól, ha már a legalapvetőbb kifejezések is egészen mást jelentenek mindenkinek?
Click here to preview your posts with PRO themes ››
És Kundera szereplőinek nemcsak egymás furcsaságaival és hibáival kell megbirkózniuk, de – mivelhogy az íróhoz hasonlóan a cseh történelem egy meglehetősen sötét fejezetében „születtek” – kénytelenek számot vetni olyasmivel is, amivel békeidőben keveset foglalkozik az ember: a haza jelentésével, a politikai/eszmei megalkuvás lehetőségével, a hivatásról való lemondással. Nem kis témák ezek, nem is túl felemelőek, és nem is véletlenül állítja őket Kundera a már emigrációból írt könyve fókuszába. Mégis van valami mély szépség és személyesség Tomáš és Tereza történetében. Azon kívül, hogy A lét elviselhetetlen könnyűsége a világ egyik legszebb könyvcíme, az olvasási élményt is remekül előrevetíti.
Rainbow Rowell: Carry on (Macmillan Children’s Books, 2019, 528 oldal)
Ha ismerősen cseng az árva varázslófiú története, akinek ködös próféciák jósolták meg születését, és akinek ifjú vállaira a komplett mágusvilág megmentésének súlya nehezedik, az természetesen nem véletlen: a Carry on leplezetlenül és meglehetősen gátlástalanul merít a Harry Potter-könyvekből, tulajdonképpen egy roppant kreatív, és némiképp kritikus átirata J. K. Rowling történetének. Csak kicsit kevesebb náci ideológiával, és jóval több humorral meg inkluzivitással.
„Végítélet kunyhót” épített magának Josh Duhamel, hogy egy világégést túléljenek benne Ő volt az első, aki komolyan vette a gyereknevelést Tényleg brutális földrengés várható Los Angelesben? Lelőttek egy fiatal terhes nőt a szlovákiai Simonyban
