2026. 02. 18. 04:44

Bár csak tizenöt évesen fogott először gerelyt a kezébe, ő lett a sportág első magyar olimpiai bajnoka.  Nyolcvan éve, 1946. február 18-án született Németh Angéla, aki visszavonulása után még magas szinten kosárlabdázott, később pedagógusként is dolgozott.

Ígéretes sporttehetség volt: 13 évesen magasugrónak hívták a Budapesti Vörös Meteor sportegyesületbe, az atlétika mellett igen magas szinten kosárlabdázott is, 1961-től a Budai Pedagógus, 1965-től a TFSE, 1968-tól a BEAC, majd 1972-től a budapesti Vasas Izzó játékosa volt, centert játszott az ifjúsági válogatottban.

Ennél eredményesebb talán csak akkor lehetett volna, ha Koltai Jenő ‘bácsi’, a tanára és edzője 1964-ben nem beszéli rá arra, hogy érdemesebb egy sportágra összpontosítania

– mesélte később férje, Ránky Mátyás, akit kétszer is a magyar kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányának kértek fel.

Bejött a váltás

Németh Angéla gerelyt csak tizenöt évesen fogott először a kezébe, de néhány hónappal később már versenyt nyert. Ekkor győzte meg Koltai Jenő, hogy inkább erre a versenyszámra kell összpontosítania, mondván:

ha ilyen rossz technikával ilyen nagyot tud dobni, benne van a nagy eredmény.

Amik jöttek is, miután a hátra hajlós, „nőies” technikáról áttért a férfiak által alkalmazott elfordulósra. Németh Angéla 176 centiméteres magasságával és 68 kilós súlyával a gerelyhajítók között nem számított erősnek, de technikája kivételes volt.

„Amikor Angéla kicsit bizonytalanul megkérdezte a mesterétől, hogy vajon mégis meddig tarthat az új technika begyakorlása, az egyenes válasz az volt, hogy: úgy három-négy évig. És bizony eddig is tartott a tökéletesítés” – emlékezett vissza a stílusváltásra Ránky Mátyás.

Németh Angéla 1965-től a TFSE, 1968-tól a BEAC atlétája volt, 1965-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban, gerelyhajításban háromszor (1968, 1969, 1971) lett magyar bajnok. Pályafutása során háromszor javította meg a magyar csúcsot, 1968 júniusában 60,20 méterrel Magyarországon először dobta túl a hatvan métert, az 1968-as mexikói olimpián 60,36 métert, 1969-ben 60,58 métert dobott, ez a magyar rekordja öt évig maradt érvényben.

Esélyesként ment az olimpiára, aranyat nyert

Az 1968-as mexikói olimpiára világranglista-vezetőként, az esélyesek egyikeként utazott. A próbaszerrel ismerkedési napon 56,12 méterrel második lett, a döntő napján első dobása 57,55 méterre sikerült. A második kísérletnél óriási erőt adott a lapos ívű dobásba, és a remekül szálló sportszer a túl alacsonynak látszó röppálya ellenére 60,36 méternél ért földet. Ennél nagyobbat aznap senki sem tudott dobni, az eredményhirdetéskor az ő nyakába akasztották az aranyérmet.

Ezzel Németh Angéla szerezte meg a mexikói olimpia első magyar és a sporttörténelem első magyar gerelyhajító olimpiai aranyérmét.

„Mindenkinek van egy álma, ez egy ismert dal, én is szeretem. Mert nekem is volt egy álmom, amiben titokban reménykedtem. Többször akadályoztak sérülések célkitűzéseim megvalósításában. Akadt olyan időszak, amikor elveszítettem a kedvemet. Szerencsémre edzőm, Koltai Jenő ilyenkor is segített. Ha ő nincs, valószínűleg semmire sem jutottam volna” – mondta a Magyar Ifjúságnak.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Németh Angéla az 1969-es Európa-bajnokságon.

Az 1969-es Európa-bajnokságon sem talált legyőzőre, ő szerezte meg a magyar női atlétika második, a második világháború utáni első Eb-címét 59,76 méteres dobásával. Az olimpiai győzelem után férjhez ment, gyermeke született, és az 1970-es évet kihagyta. Ezután még indult az 1971-es Európa-bajnokságon, ahol negyedik lett, 1972-ben a müncheni olimpia előtt a sportolók nevében ő mondta az olimpiai eskü szövegét, a játékokon a 13. helyen végzett.

Az atlétikától visszavonult, de még kosarazott

Az olimpia után felhagyott a gerelyhajítással, szavai szerint nemcsak sérülései miatt, hanem azért is, mert már nem tudott igazán az edzésekre összpontosítani.

A kosárlabdát még évekig folytatta, továbbra is elsőosztályú szinten. Ránky Mátyással közösen két lányuk született.

1968-ban tanári oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán, visszavonulása után az egyetemistákkal próbálta megszerettetni a testmozgást. Az ELTE-n, 1981-től az Állatorvosi Egyetemen tartott testnevelés órákat, 1990-től az utóbbi intézmény testnevelési tanszékének vezetője lett, 2006-ban vonult nyugdíjba.

Úgy érzem, két énem van. Az egyik az olimpiai bajnok, a másik pedig a pedagógus-családanya. Bizony ők ketten sokszor viaskodnak egymással

– mondta a Népsportnak adott 1983-as interjúban, amiben azt is elárulta, hogy a müncheni olimpia után bébiszitterre sem telt a fizetéséből, így a visszavonulása tulajdonképpen kényszerű döntés volt, ha lett volna valaki aki segít neki, akkor folytatta volna.

1989-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1999-től a MOB női bizottságának elnöke, később tagja. 1990-től a Nemzeti Testnevelési és Sporttanács, 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok klubjának elnökségi tagja volt. 1968-ban és 1969-ben az év legjobb női sportolójává és az év atlétájává választották. 2002-ben a MOB női bizottságának ajánlása alapján a Nők Sportjáért Életműdíjat, 2012-ben Budapest díszpolgára címet, 2016-ban, már halála után márványtáblát kapott a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán.

Németh Angéla 2014. augusztus 5-én, hatvannyolc éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.

„Idióta, aki ilyeneket ír” – kiakadt az egyik sífutó klasszis, a nőket érő kommentek miatt Kele János: Tényleg viccnek is rossz „A rasszisták gyávák” – Vinícius Jr. közleményt adott ki a Real balhés meccse után Mourinho: Mindig ez történik az összes stadionban, ahol pályára lép Vinícius Visszavágott a Real Madrid a portugál ellenfelének a Bajnokok Ligájában