2026. 03. 08. 06:37
Korábban elveszettnek hitték, most azonban már zajlik az éjszakai égbolt legrégebbi ismert térképének rekonstrukciója, írja a Science Alert.
A kozmosz térképét a neves ókori csillagász, Hipparkhosz műveként tartják számon, aki Kr. e. 190 és 120 között élt, jóval a távcső feltalálása előtt. Őt tartják az első nyugati csillagásznak, aki megkísérelte elkészíteni egy ilyen jellegű katalógust, és az elsőnek, aki meghatározta a Nap és a Hold mozgását.
A mű különlegessége, hogy a csillagkatalógus egy szöveg alatt van elrejtve.
Hogyan találták meg?
A történet 2022-ben kezdődött, amikor egy 6. századi kolostori kézirat alapos elemzése feltárta, hogy az tartalmazhat egy Hipparkhosz által írt ősi csillagtérképet. A dokumentumot az egyiptomi Szent Katalin kolostorból, a világ legrégebbi folyamatosan lakott keresztény kolostorából szerezték meg. A szakértők tudták, hogy mivel a pergamen értéke rendkívül magas volt, gyakran lekaparták róla a tintát és úgy használták fel újra. Úgy tűnik, itt is ez történt: a rajzok alapján a Föld tengelybillegését össze tudták kapcsolni azzal az idővel, amikor Hipparkhosz dolgozhatott.
Ma a Codex Climaci Rescriptus néven ismert kéziratot röntgenvizsgálatnak vetik alá az SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratóriumában, hogy kiderüljön, mennyi mindent rejt magában.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Victor Gysembergh történész szerint a cél, hogy a lehető legtöbb koordinátát és hivatkozást kiszúrják a rajzokon. A munkához egy szinkrotronként ismert részecskegyorsító gépet használnak, amely az elektronokat közel fénysebességre gyorsítva hoz létre röntgensugarakat. Ezek a sugarak aztán különbséget tudnak tenni az anyagban lévő különböző vegyi anyagok között anélkül, hogy bármit károsítanának.
A szakértők jelezték: a csillagkatalógust felülíró szerzetesek vasban gazdag tintát használtak, az alapul szolgáló szöveg kalciumban gazdag. Ez lehetőséget ad a kutatóknak a rejtett szöveg feltárására. Az előrelépések pedig elvitathatatlanok: máris számos csillag leírása előkerült, valamint egy utalás is az „Aquarius”-ra. A kutatás a szakértők szerint segíthet megválaszolni a tudomány születésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket: miért kezdték el több mint 2000 évvel ezelőtt foglalkozni a tudománnyal, hogyan lettek ilyen jók benne.
Ali Hamenei fia, Modzstaba Hamenei Irán új legfelsőbb vezetője Himnusz az élethez: Gisèle Pelicot könyve csak erős idegzetűeknek ajánlott, és nekik is csak óvatosan Minerva: A magyarok relatív többsége Orbánnal szemben nem harcias szuverenista, ha az uniós pénzekről van szó Mutatjuk, milyen változás jön az időjárásban a jövő héten
