2026. 05. 20. 15:25
Az elmúlt évek szigorú migrációs politikájának megőrzését ígéri a Tisza-kormány. De mit szól ehhez az Európai Unió, amely éppen emiatt rótt ki súlyos pénzbüntetést Magyarországra? És mire számíthatnak a külföldi munkavállalók, akiknek a belépését – az előzetes nyilatkozatok szerint – az új vezetés jelentősen korlátozná? A legfőbb dilemma most az, hogy a politikai ígéret miként váltható valóra az uniós jog, a gazdasági kényszerek és a belpolitikai elvárások szorításában. A Migrációkutató Intézet igazgatójának írása.
Sokan gondolják úgy Magyarországon, hogy az európai migrációs válság egy „politikai konstrukció”, amelyet a Fidesz-KDNP-kormányzat csak azért talált ki, hogy félelemben tartsa az embereket. Ha mások nem fogalmaznak is ennyire sarkosan, számos olyan magán- és közösségi beszélgetésen vettem részt, ahol a beszélgetőpartnerek nehezményezték, hogy miért van még mindig olyan sok szó a migrációról, nem pedig az oktatásról vagy az egészségügyről.
Pedig a migráció ügye olyannyira jelentős, hogy Atlanti-óceán mindkét partján választások kimenetelét határozza meg, és politikusok sora tette kampánytémává, legyen szó a bevándorlással kapcsolatos megengedőbb vagy korlátozóbb hozzáállásról.
A világ mozgásban van: a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) összefoglaló tanulmánya szerint amíg 1970-ben 84 millió ember, a Föld lakosságának nagyjából 2,3 százaléka élt tartósan a születési országán kívül, 2024-re ez az arány 3,7 százalékra nőtt, számuk meghaladta a 304 millió főt. Mindez szorosan kötődik a globalizációs folyamatokhoz, az egyre könnyebbé és olcsóbbá váló interkontinentális utazáshoz éppúgy, mint a határokon átnyúló munkavállaláshoz és oktatáshoz. És akkor még nem beszéltünk arról a több milliárd emberről, akik a vidék-város relációban mozognak.
Click here to preview your posts with PRO themes ››
Rekordot dönt a kényszermigráció is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2024 végi statisztikái alapján 123,2 millióan – minden 67. ember – volt kénytelen elmenekülni otthonából, és menedéket keresni hazája más térségeiben vagy a határokon kívül. Ez tíz év alatt csaknem 100 százalékos növekedés. Figyelembe véve a szabályalapú nemzetközi rendszer fellazulását, ami együtt jár a fegyveres konfliktusok terjedésével és a humanitárius válságok kezelésére fordított összegek csökkenésével, ez a trend vélhetően a jövőben is folytatódik.
Tény, hogy mindebből Magyarországon keveset érzékelünk. A Fidesz-kormány a saját célkitűzései (más értelmezésben: sikere) áldozata lett: mivel a drákói intézkedések eredményeképp a társadalom többsége 2015-16 – és kisebb mértékben az ukrajnai menekültválság első időszaka, 2022 tavasza-nyara – óta nem szembesült a nagyarányú, zömében irreguláris bevándorlás jelentette kihívásokkal, sokan úgy gondolják, hogy a nyugalom természetes állapot, nem pedig szakpolitikai fellépés eredménye.
Hiba azt gondolni, hogy egy globalizált világban, a nagy népvándorlások korában ez automatikusan így is marad.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.ElőfizetekMár csatlakoztál hozzánk?
Lépj be a folytatáshoz! Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat
Ukrán pénzszállítók ügyvédje: összeomlott az Aranykonvoj-ügy hivatalos indoklása Deutsch-Lazsányi Erika lemondott a ritmikusgimnasztika-szövetségben betöltött pozíciójáról Félévnyi emelést adna a kisnyugdíjasoknak Surányi György Csintalan Sándor: Novák Katalin átnyúlt Varga Judit feje felett
