2026. 04. 07. 09:37

A NASA első embere, Jared Isaacman tervei között szerepel egy holdbázis megépítése, amely lehetővé tenné, hogy állandó emberi jelenlét legyen az égitesten. Ez azonban sok szempontból is nagyon rizikós: összegyűjtöttük, mik lehetnek a legnagyobb buktatók.

Történelmi missziót hajt végre éppen a NASA, melynek keretében az Orion űrkapszula fedélzetén utazó négy űrhajós messzebb jutott a Földtől, mint bárki más az emberi történelem során. A NASA első, emberes Artemis-küldetése azért is kulcsfontosságú, mert ez az első éles tesztje annak, hogy a modern életfenntartó- illetve navigációs rendszerek biztonságosan működnek-e emberekkel a fedélzeten. A NASA hosszú távú víziója azonban messze túlmutat a Hold megkerülésén, és a jelenlegi tervek szerint pár éven belül esedékes Holdra szálláson.

Az űrügynökség mintegy 20 milliárd dollárt (6615 milliárd forintot) tervez elkölteni egy holdfelszíni bázisra, amelynek célja az, hogy egyre sűrűbben visszatérjünk az égitestre, és akár hosszabb ideig ott is tudjunk tartózkodni.

A Holdon való élet azonban komoly kihívást jelent az emberi test számára, írja a Science Alert. A legnagyobb változást a csökkent (a Földéhez képest körülbelül egyhatodnyi) gravitáció jelenti, de fontos megemlíteni a kozmikus sugárzásnak való kitettséget, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat, a mérgező holdport, az elszigeteltséget, a megzavart alvás-ébrenlét ciklust és a hosszan tartó bezártságot is a megoldandó problémák között.

Milyen hatásai lehetnek ezeknek?

Az alacsony Föld körüli pályán keringő űrhajósokkal ellentétben a holdra szálló személyzetnek jelentős és tartós űrbéli sugárzással kellene szembenéznie, amely a nagyobb rákkockázat mellett károsíthatja a DNS-t, megzavarhatja az immunfunkciókat, és jelentősen befolyásolhatja az agy, valamint a szív- és érrendszer működését. Hasonló a helyzet a csökkent gravitációval is: ez szintén megzavarhatja a vér, az oxigén és a glükóz agyba történő eljuttatását, ami idővel növelheti a neurológiai és érrendszeri problémák esélyét. Végül pedig azzal is számolni kell, hogy űrkörnyezetben az immunrendszer kevésbé hatékony, így pedig nőhet a fertőzések kockázata.

7 fotó

Az egyik legnagyobb kihívást Damian Bailey, a Dél-Walesi Egyetem élettani és biokémiai professzora szerint mégis az jelenti, hogy számos fiziológiai változás alattomosan alakul ki az űrben. Ez azt jelenti, hogy miközben az űrhajósok jól érezhetik magukat, a felszín alatt szövődmények lappangnak, és csak hónapokkal vagy akár évekkel később válnak érezhetővé. Éppen ezért a NASA komoly hangsúlyt helyez az Artemis tudományos stratégiájában a hosszú távú fiziológiai monitorozásra és az emberi kockázatok csökkentésére.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

A szakértő szerint a jó hír az, hogy az emberi test nagyon is alkalmazkodóképes, ha foglalkoznak az űr hatásainak ellensúlyozásával.

A Nemzetközi Űrállomáson például az űrhajósok naponta legalább két órát töltenek testmozgással az izomtömeg, a csontsűrűség és a szív- és érrendszeri funkciók védelme érdekében. A táplálkozás egy másik hatékony ellenszer. Az étrend ugyanis befolyásolja a csontok egészségét, az izmok karbantartását, az immunrendszer ellenálló képességét, sőt még azt is, hogy a szervezet hogyan reagál a sugárzásra. A hosszú holdutazások során tehát minden bizonnyal egyre fontosabbá válnak majd a személyre szabott táplálkozási stratégiák, amelyek az egyéni fiziológiához igazodnak, nem pedig egy „mindenkire egyforma” menü.

Emellett a mesterséges gravitáció is egy potenciális megoldás lehet. Ez az egyelőre kísérleti módszer biztosítaná, hogy rövid ideig fokozott gravitációs terhelésnek tegyék ki az űrhajósokat, ami sok szempontból jótékony hatással lenne az emberre. A sugárzás elleni védekezés pedig minden bizonnyal több részből fog állni: ennek fontos része lesz az élőhelyek védelme – potenciálisan holdföldből készült szerkezetek használatával –, valamint a napviharokat előre jelző, korai figyelmeztető rendszerek.

Telex: volt, hogy megbontották a gödi Samsung-gyár álmennyezetét, és 10-15 centi magasan állt fölötte a fekete por Mészáros Lőrinc cége is szóvá tette, hogy problémák vannak az építőanyaggal, amit Orbán Győzőék szállítanak a Budapest-Belgrád vasút építéséhez A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza háborúba sodorná az országot „Egyre nagyobb lett a politikai kontroll” – megszólalt a GVH vezető közgazdásza, aki állása elvesztésére számít