2024. 12. 19. 18:09

Az orosz invázió kezdete lakosságszám-arányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, a legtöbben közülük Prágában telepedtek le. A beilleszkedésük nem könnyű, számos kihívással kell szembenézniük, ugyanakkor gazdasági szempontból mégsem túlzás sikertörténetről beszélni. Alen Kovacevic, a Prágai Integrációs Központ (ICP) vezetője és Jelizaveta Krohmaliova, egy Prágába menekült ukrán nő tapasztalatain keresztül mutatják be az ukrán menekültek helyzetét, a beilleszkedés nehézségeit és sikereit.

Magyar szemnek meglehetősen szokatlan plakátkampányt indított a cseh belügyminisztérium idén áprilisban, egyéb állami és nemzetközi szervezetekkel együtt, amely olyan ukrán menekültek igaz történeteit mutatta be, akik Csehországban találtak munkát, és fokozatosan integrálódnak a cseh társadalomba. A plakátokkal – melyeken a felirat azt jelenti: „Ott dolgoznak, ahol szükség van rájuk” – egyrészt azt szeretnék kommunikálni, hogy az ukránok senkinek nem veszik el a munkáját, másrészt arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy az ukrán menekültek már több pénzt termelnek a cseh GDP-nek, amennyibe az ellátásuk kerül.

2022 februárja óta ukránok milliói menekültek el a háború sújtotta országból. A legtöbb ukrán menekültet Németország és Lengyelország fogadta be, de közvetlenül utánuk a lényegesen kisebb Csehország következik. Az UNHCR legfrissebb adatai szerint itt 380 ezerre tehető az ukrán bevándorlók száma, amivel lakosságszám-arányosan a csehek nyújtottak otthont a legtöbb menekültnek, hiszen a németek és a lengyelek mint jóval nagyobb népességű országok ennek a két-háromszorosát fogadták be.

Prágában járva ezért is láthatunk jóval több ukrán zászlót, mint mondjuk Budapesten, ezzel párhuzamosan a cseh lakosság hozzáállása is különbözik a magyartól. Bár Csehországban már a háborút megelőzően is jelentős számú ukrán népesség élt, az orosz invázió jelentősen megdobta ezt a számot:

2022 tavaszán több mint félmillió ukrán élt Csehországban, de most ez a szám a 350 ezerhez közelít. Nem világos, hogy más országokba, például Németországba vagy Lengyelországba mentek-e tovább, vagy visszatértek Ukrajnába

– mondta kérdésünkre Alen Kovačević, a Prágai Integrációs Központ (ICP) ügyvezető igazgatója. Az ICP egy nonprofit szervezet, melyet 2012-ben hozott létre Prága városa, és az ország egyik legnagyobb, külföldieket, köztük migránsokat és újabban menekülteket támogató szervezete. „Alapvető szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek jogi és szociális tanácsadást jelentenek. Így cseh nyelvtanfolyamokat biztosítunk bevándorlók és menekültek számára, tolmácsolási és kísérő szolgáltatásokat nyújtunk a közintézményekben, például a kormányhivatalokban, kórházakban és iskolákban. Ez alapvető szolgáltatás, amely segít nekik leküzdeni a nyelvi akadályokat” – foglalta össze a szervezet fontosabb feladatait.

Az ICP szolgáltatásait az EU-n kívüli országokból érkezők vehetik igénybe, méghozzá ingyenesen: működésüket részben a cseh belügyminisztérium finanszírozza, a legnagyobb támogatást azonban az EU menekültügyi, migrációs és integrációs alapja, az AMIF projekt jelenti, melynek az egyik fő feladata, hogy segítse a külföldiek beilleszkedését a társadalomba (a másik két stratégiai cél a határvédelem, illetve az önkéntes hazaköltözéshez nyújtott támogatás). Bár 2022-ben szintet lépett a Prágába érkező külföldiek száma, valójában már azt megelőzően is nemzetközi város volt, most pedig az ICP számításai szerint a főváros lakosságának nagyjából 28 százaléka külföldi, ami körülbelül 400 ezer embert jelent. De Alen Kovačević szerint még ennél is több lehet, hiszen az EU-ból érkező külföldieknek nincs regisztrációs kötelezettségük, őket nehezebb számon tartani. Az ICP indulásakor a bevándorlók aránya még mindössze 13-15 százalék volt, tehát bő egy évtized alatt nagyjából megduplázódhatott a Prágában élő külföldiek száma.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Már a háború előtt is jöttek az ukránok Csehországba

De miért választják ennyien Csehországot az ukrán menekültek közül?

Vannak földrajzi és történelmi kötelékek. Viszonylag közel vagyunk Ukrajnához, a két nyelv sem áll nagyon távol egymástól, és a háború előtt már nagy ukrán diaszpóra alakult ki itt. Bizonyos szolgáltatások, az egészségügyi ellátás és a lakhatás vonzóak a menekültek számára. Biztonságot szeretnének, és ha van rokon, aki már egy ideje itt él, illetve vannak kialakult közösségek, logikus, hogy az újonnan érkezők jönnek és maradnak. Emellett a politikai és társadalmi légkör is szerepet játszik. A vezetőváltások ellenére az ország továbbra is liberális demokrácia. Kezdettől fogva nyitottságot mutatott a menekültek iránt, elkötelezett az emberi jogok és a támogató környezet ápolása mellett. Ezek a tényezők sokak esetében szerepet játszanak abban, hogy Csehországban maradnak

– mondta Alen Kovačević, aki annyiban finomítja a nyelvek hasonlóságára vonatkozó megjegyzését, hogy hiába mindkettő szláv nyelv, az ukrán és a cseh között jelentős különbségek is vannak, tehát nem tud automatikusan csehül az, akinek az ukrán az anyanyelve: „De könnyebb persze az ukránoknak vagy bárkinek, aki szláv nyelven beszél. Kevesebb időbe telik nekik, hogy valamilyen szinten elsajátítsák a cseh nyelvet, mint mondjuk egy mexikóinak vagy egy magyarnak.”

Márpedig a nyelvtudás nagyon fontos, akár hivatalos ügyet intézne az ember, akár munkát keres. Lehet, hogy Prága nemzetközi város, és a helyiek közül is nagyon sokan beszélnek már angolul, azért a hivatalokban vagy számos munkahelyen még mindig kell érteni csehül, és ebben tud segíteni az ICP. A szervezetnek azonban a tolmácsolás mellett további integrációs nehézségeket is le kell küzdenie: „Annak ellenére, hogy európai országokról van szó, kulturális különbségek vannak a szokások és a társadalmi normák terén. Például Ukrajnában vannak olyan szokások, amelyek itt nem biztos, hogy elfogadhatóak, és időbe telik elmagyarázni, hogyan lehet eligazodni ezekben a különbségekben” – mondta erről Alen Kovačević, példaként hozva a hivatalos határidők betartását, amit a cseh hatóságok sokkal komolyabban vesznek.

Prága 2024 augusztusában.

Gazdaságilag sikeres az integráció, de vannak buktatók

A többihez hasonlóan fontos szempont a külföldre távozó ukránok számára a munkalehetőség. Márpedig Csehországban a munkanélküliség az elmúlt évtizedben rendre a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban, azaz más országoknál könnyebben lehetett munkát találni, még ha nem is minden szektorban:

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, itt ismerheted meg a csomagokat.Előfizetek

Már előfizető vagyok, Belépek

Házasság első látásra: „Legalább megmutatta az igazi énjét” – mondta Rami, miután Orsi megosztotta vele, hogyan beszélt róla Renáta Csak két McDonald’s lesz nyitva az országban december 24-én Orbán Viktor: Világsztárokat veszítettünk Magyar Péter: Orbánnak egyre keményebb eszközökhöz kell folyamodnia, hogy egyben tartsa a csapatát