2025. 12. 12. 11:13

„Elkezdtünk birkózni. Ütöttem-vágtam, nem törődtem semmivel. Erősítést hívtak, s jól összevertek. Odabent először nem bántottak, hogy el tudjam mondani, mi van. Utána levittek a susogóba, ott aztán gallyra tettek.” Alábbi írásunk részlet Tódor János Állami gondozatlanok munkacímen készülő szociográfiájából. Egy korábbi fejezet ,,Úgysem csinálnak semmit, csak én fogok szívni” címmel 2024 tavaszán jelent meg a 24.hu-n.

Tűnődöm mocskaimon,

Amit e rongy világ öntött rám,

Mint feszes, új ruhát.

Bár rongyaimat olcsón adnám,

Ki olyan bolond, hogy elfogadná?

∗

J. Dániel születésekor kerül állami gondozásba. Hogy miért, arról a környezettanulmány így beszél: „A kiskorú cigány származású. Az apa ugyan dolgozik, azonban a család részére keresetéből nem ad haza. Az állami gondozásba vett kiskorún kívül a szülőknek még három másik gyermeke is van. Az anya házalásából tartja fenn a családot…”

Mielőtt bevonultam volna a börtönbe, elmentem, hogy lássam, milyen is az anyám. Ő apám halála után ismét férjhez ment, így azt sem tudom pontosan, hány féltestvérem van. Amikor meglátott, és megtudta, ki vagyok, azt mondta, takarodjak.

A csecsemőotthonból nevelőszülők veszik magukhoz, a kisfiú alig egy év leforgása alatt három családnál is megfordul, de mindannyiszor visszaadják, lemondva arról, hogy a megállapodási szerződés szellemében „egészséges, művelt, népéhez hű, hazáját szerető, a munka világába beilleszkedő” embert neveljenek belőle. A nevelőszülők idegenkedése igazolódni látszik, hiszen egy későbbi, úgynevezett bizottsági javaslat már „akaratos természetű, a közösségbe tarthatatlan, rendbontó, eleven és szóra nem hajló” gyermeknek látja a négyéves Dánielt, mindemellett úgy véli, hogy

szép szóval nagyon szép eredményt lehet nála elérni.

Ennek ellenére, úgy látszik, nem használ a kis lurkónak a szép szó, így négyesztendős korára egy gyermekotthon lakója lesz. Pedig ekkor már – mert apja meghalt, anyja másodszor is férjhez ment, és lemondott róla – örökbefogadható volna, csakhogy a gyámhatóság arról értesíti az illetékes gyermek- és ifjúságvédő intézetet, hogy „nevezett nem adható mégsem örökbe, mert testi fogyatékos, született dongalábú.”

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Még a következő évben kétszer is megműtik Dani lábát, de sokáig  bicegve tud csak járni. A nevelőotthoni első tudatos esztendők kínkeservesek.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!Előfizetek

Már előfizető vagyok, Belépek

A Harry Potter-rajongóknak korán jött a karácsony: ingyen van a Hogwarts Legacy Szijjártó: A NATO-főtitkár hátba szúrta a béketárgyalásokat 4500 méteres magasságból ugrottak, amikor a repülő farkába akadt az ejtőernyője – videón a hátborzongató baleset „Ma fáj a búcsú, nagyon fáj, de a hála még erősebb” – Görbicz Anita megható sorokkal búcsúzott Róth Kálmántól