Ritkán, de nem kizárt a nyugdíjak újraszámítása. 2026. 05. 21. 13:17

Ritkán, de nem kizárt a nyugdíjak újraszámítása. A nyugdíjszakértő összefoglalója szerint a nyugdíj újraszámítása csak ritkán lehetséges, de lehetséges. Mutatjuk, mikor.

Farkas András nyugdíjszakértő új posztjában azt a kérdést járta körül, hogy mikor, milyen ellátások esetén kérhető a nyugdíj újraszámítása. Öt olyan esetet nevesít, amikor szóba jöhet a nyugdíj újraszámítása. Külön kitér arra is, hogy mikor nem kérhető a nyugdíj újraszámítása.

Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, nyugdíjazás

Írásából kiderül, hogy

• a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét,
• feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Az újraszámításra az ad lehetőséget, hogy az ellátás melletti munkavégzéssel szerzett keresetet terheli a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó, vagyis nyugdíjalapot képező keresetnek számít.

Az újraszámítás iránti kérelmet az érintett személyek a korhatáruk betöltését követően bármikor beadhatják. Farkas András szerint az újraszámítást esetükben feltétlenül érdemes kérni, hiszen az újraszámítás során hosszabb szolgálati időt és az eredeti ellátás megállapításához képest (jelentősen) magasabb valorizációs szorzókat lehet figyelembe venni. Vesztenivalójuk egyébként sincs: a nyugdíj összegét csak felfelé lehet módosítani az újraszámítás eredményeként.A magasabb nyugdíjösszeget visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani, ezért a nyugdíjkorhatár betöltését követően nem érdemes sokáig várakozni az újraszámítási igény beadásával – javasolja.

Rögzített nyugdíj helyett új megállapítású nyugdíj választása

Ha valaki nyugdíjrögzítést kért (vagyis a nyugdíjkorhatára betöltésével a nyugdíját folyósítás nélkül kéri megállapítani, de a nyugdíj tényleges igénybevétele nélkül dolgozik tovább), akkor

• a nyugdíj későbbi igénybevétele esetén – ha a számára az lenne kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett,
• ha a rögzített nyugdíj megállapításának – a nyugdíjkorhatára betöltésének – a napját követően  legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett.

Ilyen esetben szolgálati idő szerzésére azért van lehetőség, mert a rögzített nyugdíj alapján az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, vagyis a keresetét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is.

A nyugdíjszakértő szerint az utóbbi években a rögzített nyugdíj helyett jellemzően célszerűbb volt a tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított nyugdíj igénybevétele, miután az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme (ez a nyugdíjmegállapítás során meghatározó jelentőségű körülmény a valorizáció miatt) meghaladta az infláció növekedési ütemét (ami a nyugdíjemelés mértékét határozza meg). Emiatt ha valaki a versenyszférában dolgozni akar a nyugdíjkorhatára betöltését követően is, akkor szerinte a rögzített nyugdíj helyett célszerűbb a nyugdíj tényleges megállapítását kérni, és mellette dolgozni, mert így kettős jövedelemforrása lehet: a nyugdíja mellett fölveheti a járulék- és szochomentessé váló keresetét is. (A helyzet a közszolgálati jellegű jogviszonyokban dolgozók számára eltérő lehet a közszférában érvényesülő korlátozások miatt. A közszférában a nyugdíj szüneteltetésével járó korlátozásokat csak hat ágazatban oldották fel: szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési, egészségügyi ágazatok.)

Nyugdíjigénylés rokkantsági ellátás helyett

Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül, és betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíját, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják a részére tovább. Farkas András szerint célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők is minden esetben igénylik a nyugdíjukat. Az igénylés mellé nyilatkozatot csatolhatnak, amelyben kijelenthetik, hogy ha a megállapított öregségi nyugdíj összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor a nyugdíj igénylését visszavonják. Ez esetben a rokkantsági ellátásukat folyósítják a részükre tovább a korhatáruk betöltése után is.

Click here to preview your posts with PRO themes ››

Ha nem tettek volna ilyen előzetes nyilatkozatot, és a megállapított nyugdíj alacsonyabb összegű lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor az alacsonyabb összegű nyugdíjat megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lemondhatnak a megállapított nyugdíjról, ez esetben is a rokkantsági ellátásukat folyósítják tovább. A legtöbb esetben azonban a megállapított nyugdíj összege magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás összege, vagyis a nyugdíj igénybevétele az előnyös megoldás – tette hozzá.

Ezenkívül a nyugdíj további két speciális esetben is újraszámítható, akkor, ha a vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve
ha utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani.

Újraszámítás a járuléktartozás rendezése alapján

Ha az érintett személy vállalkozói tevékenységéből származó, járulékalapot képező vállalkozói jövedelménél járuléktartozás állna fenn, ezt utólag is rendezheti, de ez esetben a nyugdíja összege csak a tartozás rendezését követő hónaptól változhat, visszamenőleg nem.

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni

• az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van;
• a társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszony azon időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozás biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van;
• az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van.

Ha a tartozást utólag – a nyugdíj megállapítása után – fizetik meg, az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

Jogorvoslati újraszámítás

A nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás keretében akkor kérhető, ha

• a nyugdíjmegállapító hatóság jogszabálysértő módon járt el, vagy
• olyan új tények, adatok, bizonyítékok kerültek elő a nyugdíjmegállapítást követően, amelyek az ismételt megállapítást indokolttá teszik.

Mind az esetleges jogszabálysértés tényét, mind az utóbb ismertté vált tényeket, körülményeket az érintett nyugdíjasnak kell bizonyítania.

Mikor nem kérhető a nyugdíj újraszámítása?

Ha a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válását követően nem derült fény olyan tényekre (például a nyugdíjmegállapítás időpontjában nem ismert újabb szolgálati időtartam vagy nyugdíjjárulék alapját képező kereset kapcsán), amelyek alapján a nyugdíj összegét kedvezően meg lehetne változtatni, akkor a nyugdíj felülvizsgálata, újraszámítása megalapozottan nem kérhető.

Más területen sem lehetséges a nyugdíjak újraszámítása.

Nem kérhető

• a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítása arra hivatkozva, hogy változtak a valorizációs szorzók,
• a nők kedvezményes nyugdíja, azaz a nők40 újraszámítása arra hivatkozva, hogy az érintett hölgy időközben betöltötte a nyugdíjkorhatárát,
• a közszférában szünetelő nyugdíj újraszámítása akkor, amikor a nyugdíjas közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya megszűnt, és a nyugdíj folyósítása újraindult.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Megszólalt az MCC alapítója miután kérdésessé vált az intézmény sorsa Aláírásgyűjtés indult az MCC megmentéséért Bántalmazó légkörről számoltak be Rubovszky Rita volt iskolájából a diákok Varga Judit és Windisch László az Ave Mariát játszották a diósgyőri templomban